Téveszme zúzda

A Fidesz sorozatban veri át a parlamenten a személyre szabott törvényeket, amelyekkel egyes politikusaiknak kedveznek; a lex Borkaitól a lex Szapáryn át a lex Esztergomig hosszasan lehetnek sorolni a nem kifejezetten jogállami eseteket. A január elseje óta hatályos lex Simicska azonban annyiban egyedinek számít, hogy számszerűsíthető, súlyos veszteséget, összesen jóval több mint egymilliárd forintos bevételkiesést okoz az államnak és az önkormányzatoknak.

A ma már csak lex Simicskaként emlegetett törvényt tavaly decemberben az addigra már megszokott módon, a feltűnést kerülve, politikailag látszólag teljesen közömbös közlekedési tárgyú törvények módosításával nyomták át a parlamenten. A 2010. évi CLXXII. törvény 4. paragrafusa megtiltja reklámhordozók kihelyezését a közutak területén, felettük vagy mellettük - kivéve a járdát. Mindezt azzal indokolták, hogy meg kell szüntetni a közlekedés biztonságát veszélyeztető reklámokat, azt azonban szakmailag képtelenség megindokolni, miért lenne veszélyesebb az úttesttől akár 100 méterre elhelyezett reklámtábla, mint az, amely a járdán virít, közvetlenül az úttest mellett és éjjel akár még világít is. Arra sem lehet ésszerű szakmai érvet találni, hogy villanyoszlopon tilos hirdetést elhelyezni, miközben például hirdetőoszlopon vagy házfalon szabad. Tegyük hozzá, az Európai Unió egyetlen országában sem rendeltek még el hasonló tilalmat.

Nem arról van persze szó, hogy a nagy törvénygyári kapkodásban elszúrták a jogszabály megszövegezését: a lex Simicska tökéletesen megfelel valódi céljának, a Fidesz gazdasági hátterét irányító Simicska Lajos megtámogatásának, és konkurensei kikészítésének. Orbán Viktor volt középiskolai, majd kollégiumi társa érdekelt ugyanis - a B-Reklám Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-n keresztül - a hirdetési piac egyik szereplőjében, a Mahír Zrt.-ben (egyben a cég vezérigazgatója is ő). A tiltások úgy vannak megfogalmazva, hogy azok ne érintsék a Mahírt, viszont lehetetlen helyzetbe hozzák az ESMA Zrt-t, amely pont a betiltott közúti - közműoszlopokon elhelyezett - reklámok szegmensében piacvezető. Simicska nyilván azért is neheztel az ESMA spanyol-magyar reklámcégre, mert piaci információk szerint 2009-ben megpróbálta megvásárolni, ám felsült a kísérlettel.

Az ESMA most nem csak azért van súlyos helyzetben, mert nem juthat hozzá a tervezett bevételekhez: nem tudja teljesíteni a korábban megkötött szerződéseit sem, amelyek akár évekre szóltak. Túl azon, hogy normálisan működő piacgazdaságban elképzelhetetlen a kormányzó párthoz közel álló cég konkurensének jogszabályi eszközökkel történő kiiktatása, a lex Simicska súlyos károkat is okoz az államnak és az önkormányzatoknak, azaz végső soron az adófizetőknek. Úgy tudjuk ráadásul, hogy a lex Simicskának mintegy 300 munkahely megszűnése lesz a következménye.

A legnagyobb vesztes maga az állam, amely a törvény miatt becslések szerint évente mintegy 900 millió forint adóbevételről mond le. A második legnagyobb károsult a főváros, amely 60 millió forint iparűzési adótól és 48 millió forint közterület használati díjtól esik el. A Budapesti Főpolgármesteri Hivatal és az Elmű Rt. közös cége, a Budapesti Dísz-, és Közvilágítási Kft. évi 106 millió forint használati díjról mondhat le.

Az ESMA hirdetései nélkül komoly veszteségeket könyvelhetnek el a megyei jogú városok is. A legnagyobb vesztes Nyíregyháza, amely 60 millió forint közterület használati díjtól esik el. Szombathelynek a becslések szerint 40 milliós, Debrecennek 31 milliós, Győrnek 22,5 milliós, Székesfehérvárnak 10 milliós, Miskolcnak 9 milliós, Bajának pedig több mint 8 milliós közterület használati díj bevételkiesést jelent a lex Simicska. Számos további város és a budapesti kerületek is 5-10 milliós veszteséggel számolhatnak.

Az önkormányzatok fuldokolnak az adósságban, érthető, hogy ez fájdalmas veszteség. Nem véletlen, hogy Kósa Lajos debreceni polgármester, úgy is, mint a Megyei Jogú Városok Szövetségének vezetője megpróbálta módosítani a törvényt. Azt javasolta, hogy az önkormányzatok dönthessenek a tulajdonukat képező helyi közutak esetében, ettől még a tilalom fennmaradt volna az állami tulajdont képező autópályákon és gyorsforgalmi utakon. Hiába választották azonban újra alelnökké Kósát a Fidesz kongresszusán, a lex Simicska erősebbnek bizonyult és a debreceni polgármester kénytelen volt a módosító indítványt visszavonni.