Téveszme zúzda

A Kedves Vezető kormánya a rövid távú mozgástér növelése érdekében eddig számos olyan lépést tett, ami a jövőnk lenullázásával jár, hogy mást ne említsünk, megtörtént a nyugdíjreform hosszú távon katasztrófával fenyegető visszacsinálása, most azonban egyetlen kérdésre térek ki, az innováció ellehetetlenítésére. Erről ugyanis friss, mellbevágó személyes élményeim is vannak.

Téveszme: az Új Széchenyi Terv szerint az a cél, hogy Magyarország „innovációs teljesítménye az évtized közepére érje el az EU átlagos innovációs teljesítményét”. A kormány ezen dolgozik.

A valóság: a kutatás-fejlesztés, az innováció támogatását gyakorlatilag teljesen megvonták, itt is mindent a rövid távú költségvetési megtakarításnak rendeltek alá. Átalakítások, átnevezések örve alatt megszabadultak a szakértők jelentős részétől és leépítették a civil ellenőrzést – ezen a területen is centralizáltak, a kormány dönt majd mindenről.
 
Magyarázat: a múlt héten kurátorként részt vettem egy olyan alapítvány kuratóriumi ülésén, amelyen a vezetőség beszámolt az elmúlt egy év gazdálkodásáról. Az alapítvány azzal foglalkozik, hogy gazdasági társaságoknak nyújt szakértő segítséget a fejlesztésekhez, innovációs tevékenységükhöz. Nos, az elmúlt egy év siralmas eredményt hozott, az amúgy is nehéz piaci helyzetben a pályázati pénzek kifizetésének befagyasztása gyakorlatilag ellehetetlenítette a kutatásokat és a fejlesztéseket. Nem ez lepett meg, erre számítottam.

Ami megdöbbentett: a Nemzeti ÁVH-t (NAV, született APEH) is bevetették, hogy a már korábban innovációra fordított pénzeket is elkobozzák a cégektől, büntetésekkel és kamattal súlyosbítva. Kiszálltak ugyanis az alapítványhoz egy átfogó ellenőrzésre, majd miután mindent rendben találtak, elvitték az ügyfelei listáját. Majd sorban végigellenőrizték az ügyfeleket és mindenkit utólagos befizetésre köteleztek, büntetési tételekkel és kamattal. Amivel egyrészt ellehetetlenítették az alapítványt a piacán, másrészt nehéz helyzetbe hozták a fejlesztő cégeket, az esetleg folyamatban lévő több éves fejlesztéseket pedig hazavágták.

Volt, akit azzal az indokkal büntettek, hogy az innovációs tevékenységének tartalma nem felel meg mindenben az OECD szabványoknak, akinél viszont mindenben megfelelt, annak azt mondták, hogy az nem számít, nincs benne a magyar törvényben, ők mérlegelnek. Az is előfordult, hogy közölték a céggel, ők mindent jól csináltak, az alapítvány tévedése miatt kell fizetniük, azt javasolják, ezt a pénzt pereljék le az alapítványon (amelynél a korábbi vizsgálat egyébként mindent rendben talált...).

Vagyis teljesen egyértelmű, hogy csak a Nemzeti ÁVH bevételének a növelése volt a cél, minden más csak ürügy ehhez. A helyzetet súlyosbítja, hogy az ellenőrök személyesen érdekeltek a pénzbehatásban, bónuszuk a beszedett összegtől függ.

(Hogy mindenki értse: a cégeknek innovációs járulékot kell fizetniük az adóhatóságnak, ennek összege nem kevés, az iparűzési adó alapja * 0,3 %. Ezt azonban csökkenteni lehet az adózó saját kutatás-fejlesztési tevékenységének közvetlen költségével, illetve a saját tevékenységhez közhasznú szervezettől vagy nonprofit kutatóhelytől megrendelt kutatás-fejlesztési tevékenység költségével. Az adóhatóság elvileg az OECD módszertani kiadványát, a Frascati kézikönyvet veszi alapul annak eldöntéséhez, hogy az elszámolt tevékenység valóban K+F tevékenységnek számít-e.)

Mindez csak csepp a tengerben. Úgy hírlik, országosan ez megy.

A Műszaki Egyetemen dolgozó ismerőseim is arról panaszkodnak, minden leállt, van, ami végleg elúszott, mert lényegében a kormányváltás óta visszatartják a pályázati pénzek kifizetését. Ezt a kisebb műhelyek és az állítólag kedvezményezett kis és közepes cégek nehezen élik túl, hiszen utófinanszírozásról van szó, a pénzt ők már sokszor elköltötték. Fejlesztőbázisok mennek tönkre.

A Nemzeti Kutatási Technológiai Hivatal honlapján az volt olvasható, hogy "2010. 06. 29-én 17 órától átmenetileg nem fogad el pályaműveket". Ez az "átmeneti" állapot azóta is tart, csak a hivatal nevét változtatták meg közben, most éppen Nemzeti Innovációs Hivatal.

Az új pályáztatási rendszerből egyébként kiiktatták a civil kontrollt, a bírálóbizottságokba az új jogszabályok szerint már nem kell szakmai és civil szakértőket bevonni. Ugyanez a helyzet az utólagos ellenőrzést végző monitoring bizottságokkal. A szakértők és a civilek helyett kizárólag a kormány bürokratái döntenek.

A tavalyi meg jórészt az idei év kárba veszett az innováció szempontjából, az elvesztegetett időt nem lehet majd pótolni. Sem a szélnek eresztett szakértőket, sem a bedőlő műhelyeket.