Téveszme zúzda

A kormányzati sikerpropaganda azt próbálja sulykolni, hogy vége az "indokolatlan hisztinek", az EU lezárta az ügyet, a médiatörvény az elfogadott "kisebb" módosításokkal mindenben megfelel majd az uniós normáknak. A helyzet azonban az, hogy sem az Európai Bizottság illetékes biztosai nem elégedettek a helyzettel, sem az Európai Parlament többsége, amely várhatóan rövidesen benyújtja határozati javaslatát.

Téveszme: a módosított médiatörvény megfelel majd az uniós normáknak (Deutsch "Naptárfiú" Tamás szavai)

A valóság: nem csak a médiatörvényt bíráló hazai ellenzék, a média szakmai szervezetei és a civil tüntetések szervezői mondogatják, hogy a négy módosítás jó, de nem elég, hanem az illetékes uniós biztosok és az Európai Parlament frakcióinak többsége is.
 
Magyarázat: a magyar közszolgálati média úgy tálalta Neelie Kroes médiaügyi biztos EP felszólalását, mint aki teljesen elégedett az elért eredménnyel. Az csak külföldi beszámolókból és pl. a Népszabadság saját tudósítójának anyagából derült ki, hogy azt is hangsúlyozta: a médiatörvény egyik leginkább bírált részét, a médiahatóság megválasztásának módját (magyarán azt, hogy a széles hatáskörű testület egy párthoz kötődik) azért nem vizsgálhatta, mert nincs rá hatásköre, erre a kérdésre nem terjed ki az uniós szabályozás. Bár ezt nem mondta ki, a megfogalmazást leginkább úgy lehet értelmezni, hogy nem azért nem vizsgálta, mert szerinte rendben van, hanem mert nem tehette, bár legszívesebben megtette volna.

Ennél sokkal világosabban fogalmazott egy másik biztos, a luxemburgi Viviane Reding, aki az alapjogok biztosa, és egyben az Európai Bizottság alelnöke. A Der Standard című osztrák napilapnak adott nyilatkozata szerint abból, hogy a magyar médiatörvény esetében nem kérhették a médiahatóság megválasztásának módosítását, számára az következik, hogy felül kell vizsgálni az uniós szabályozást. Mint mondta, erre most a szubszidiaritás elve vonatkozik, vagyis a tagállamok illetékességi körébe tartozik. "De hogy ez jó-e így, nem tudom. Ezért jó volna, ha Európa-szerte lefolytatnánk egy ilyen vitát. De akkor minden médiatörvényt meg kellene nézni." Reding az interjúban azt mondta, ő maga kezdeményezte, hogy az Európai Parlament ezzel kapcsolatban adjon megbízást a bizottságnak.

Ami az Európai Parlamentet illeti, a Fideszt és testvérpártjait tömörítő frakció, amely a legnépesebb a testületben, hiába kérte a bizottsággal kötött megállapodásra hivatkozva a vita határozathozatal nélküli lezárását, a többi frakció, amelyek együttesen többségben vannak, keresztülvitte az ügy elnapolását. Ez nem a téma ejtését jelenti, hanem azt, hogy várhatóan márciusban újra napirendre tűzik a kérdést.

A halasztás érthető, hiszen új helyzet van, és mint kifogásolták is, nem kaptak az ülés előtt megfelelő tájékoztatást a Bizottság és a magyar kormány közötti tárgyalásokról. A határozattervezetet, amit korábban benyújtottak, a fejlemények miatt nyilván át kell dolgozni.

Azt viszont a határozattervezetet eredetileg támogató összes frakció hangsúlyozta, hogy továbbra is súlyos aggályaik vannak a médiatörvénnyel kapcsolatban. Az újságírással foglalkozó brit journalism.co.uk portál például úgy foglalta össze ezt, hogy „a szociáldemokrata, a radikális baloldali, a liberális és a zöld frakciók tagjai szerint a változtatások vélhetően nem elégségesek a sajtószabadság biztosítására Magyarországon” (MEPs from the S&D, GUE/NGL, ALDE and Greens/EFA parties claimed that the amendments may not suffice to ensure media freedom in Hungary).

Ezek a frakciók változatlanul szükségesnek tartják a magyar Médiatanács politikai függetlenségének vizsgálatát. A kétharmados többségre történő hivatkozást pedig elutasítják, mert a demokráciában a kisebbség véleményének is érvényesülnie kell.

A magyar visszhangnak volt még egy eleme, amire ki szeretnék térni, ez pedig az, hogy feltörölték-e a padlót a magyar kormánnyal, vagy sem.

Téveszme: a libsik/komcsik döntsék már el, hogy most azért sírnak, mert a médiatörvényt nem változtatták meg eléggé, vagy ünnepelnek, mert feltörölték a padlót a kormánnyal. A kettő ellentmond egymásnak. (Több tucat szinte szó szerint megegyező komment itt a blog.hu-n.)

A valóság: az, hogy a változások még nem elégségesek, hogy a médiatörvény még így is lehetővé teszi a sajtószabadság korlátozását, egyáltalán nem mond ellent annak, hogy az elfogadott változások fontosak. Annak sem, hogy ezekre a változtatásokra eredetileg hangoztatott elzárkózása ellenére rákényszerítették a magyar kormányt.
 
Magyarázat: kezdjük azzal, hogy sokan kifogásolták a megfogalmazást is. Mi az, hogy feltörölték a padlót, ez politikailag nem korrekt beszéd. Én magam is ezt a megfogalmazást használtam az előző bejegyzésemben, de be kell vallanom, plagizáltam: eszembe sem jutott volna ez a szemléletes megfogalmazás, ha nem maga Orbán Viktor használja évértékelőjében (az ő kormányával nem törlik fel a padlót, nem fogad el utasításokat az EU-tól).

Mivel eredetileg azt mondta, eszük ágában sincs változtatni a törvényen, nem fogad el utasításokat, stb., szerintem helyénvaló azt írni, hogy feltörölték vele a padlót, ha egyszer átvertek rajta érdemi, fontos változtatásokat. Márpedig átvertek, mert a változtatások következtében két olyan gumiparagrafus is kikerült a törvényből, amely alapján bárkit bármikor tetszés szerint agyon lehetett volna bírságolni. (Ezt az előző posztban részletesen kifejtettem.)

Nem értek viszont egyet Tóta W. azon megjegyzésével, hogy a módosítás azért is fontos, mert ezek után a kormány nem meri majd korlátozni a kritikát, hiszen akkor újra számíthat a nemzetközi felháborodásra. Attól tartok, a fiúk vastag bőrűek, amint vége az uniós elnökségnek és lankad a figyelem, a maradék médiatörvényt és az állami befolyást felhasználva megpróbálják majd gazdaságilag ellehetetleníteni a sajtó kényelmetlen részét.