Téveszme: azt gondolták talán a Jókai utca valamely füstös szobájában, hogy ezt nem veszik észre, hogy ezt suttyomban lehet? Kicsit bajban vagyok, mert csak feltételezni tudom, pontosan mi lehetett a téveszme, hiszen nyilvánosan nem hangzott el semmilyen indok. 

 

A valóság: baromi egyszerű, nem lehet durva cenzúrát gyakorolva a sajtószabadságért ágálni. Persze tegyük gyorsan hozzá, ez nem a teljes szoci vezérkarra, pláne nem a szoci tagságság egészére vonatkozik, hanem csak az anti-Gyurcsány szárnyra, amely ezzel a lépéssel akarta elhallgattatni párton belüli ellenfelének szócsövét. Mert Gréczy állandóan a szocik mellett érvel, az MSZP mellett kampányol, csak éppen gyurcsányista felfogásban.

 

Magyarázat: kaptam eddig többször is olyan bírálatot a blogom kommentjeiben, hogy állandóan a Fidesz és a kormány téveszméit boncolgatom, a szocikat bezzeg békén hagyom. Az igazság az, hogy valóban régen írtam a szocikról, mert a centrális erőtér eddig „ellopta a showt”, folyamatosan annyi baromságot művelt, hogy muszáj volt velük foglalkozni. Hát most aztán sikerült az MSZP-nek is kiverni a biztosítékot. Remélem, nem túl büszkék rá...

 

Az történt, hogy az MSZP egyes vezetőinek nyomására levették az aznap nyomtatásban megjelent Gréczy kommentárt a Népszava online kiadásából, majd a stop.hu-ról levették a blogját - az utóbbit az összes blog megszüntetésével próbálták álcázni. Gyurcsány a Facebookon már Aczél György szellemének visszatéréséről ír, hozzátéve, hogy Aczél, bár kádárista politikus volt, de intelligens, művelt ember. A maiak meg barbárok. 

 

A két lapot nem kárhoztatom, mindkettő súlyos anyagi gondokkal küzd, tehát kiszolgáltatott azokkal szemben, aki valamilyen szinten besegítenek a finanszírozásukba. 

 

Azt viszont jellemzőnek gondolom, hogy az emeszpés politikusok egy része még most, az Orbán-rendszer alapjainak lerakása alatt is főleg a belharcokkal van elfoglalva és fel sem fogja, hogy annak milyen hatása van, mennyire megnehezíti valódi küldetésük teljesítését.