A moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség értékesítésével kapcsolatos vádakat egy olyan ingatlan értékbecslésre alapozzák, amely hajmeresztően amatőr és számos súlyos, ám teljesen nyilvánvaló tévedést tartalmaz. Azt a tények ismeretének hiányában nem tudhatjuk, hogy a vádak amúgy megalapozottak-e, az érintett magyar külügyesek vagy éppenséggel az oroszok ügyeskedtek-e. Csak az az egy biztos, hogy az értékbecslés miatt hiteltelen a vád.
Téveszme: a moszkvai kereskedelmi kirendeltség 52 millió dollárt ér, viszont áron alul, 23,3 millióért adták el egy offshore cégnek.
A valóság: egy másik, nemzetközi értékbecslő (a Cushman & Wakefield) korábban 20 millió dollárra értékelte az ingatlant. Az ügyészség által felkért "szakértő" viszont például beszámította a telek értékét is, miközben az nem a magyar, hanem az orosz állam tulajdona volt.
Magyarázat: kezdjük azzal, hogy a vád megalapozottságának tárgyilagos megítéléséhez nem ismerjük eléggé a tényeket, véleményünk persze lehet. Nekem is van, de nem fejtem ki, mert ha egy vélemény nem tényeken, hanem benyomásokon alapszik, az könnyen téves lehet és nyilván politikai szimpátiák is befolyásolják.
Az értékbecslésről viszont nyilvánosságra kerültek részletek, és úgy érzem, van némi tapasztalatom is a minősítéséhez. (Résztulajdonos vagyok egy ingatlanközvetítő vállalkozásban. Irigykedni persze nem kell, mert elég szarul megy mostanában...)
Szóval nézzük az ordító hibákat:
1. Az ingatlan értékébe beleszámították az építmény alatti telket, miközben az végig szovjet, majd orosz állami tulajdon volt.
2. Az értékbecslő szerint az ingatlan "per, teher és igénymentes". Hát nagyon nem az: az orosz államnak lényegében vevőkijelölési joga volt. Egyrészt a telek miatt, másrészt az orosz állami intézmények közelsége, nemzetbiztonsági szempontok miatt. (Vulgáris hasonlattal élve: egy budapesti lakás sem ér annyit, mint egyébként érne, ha alatta a telek valaki másé, aki mindenbe beleszólhat, plusz még mondjuk haszonélvezeti jog terheli.)
3. Az 52 millió dolláros árba beleszámították a lepukkadt épület felújítását is. Csak éppen senki nem újította fel az ingatlant az eladás előtt.
4. Hiányzik a szakvéleményből a tulajdoni lap...
5. Az ingatlan értékét egy moszkvai ingatlanhirdetési újság két számának árai alapján számolták ki. Szóval a referencia árak hirdetési irányárak voltak és nem megvalósult eladások szerződés szerinti tényleges árai. (Nagy különbség... Nem jutott eszükbe orosz szakemberekkel konzultálni?)
A fentiekhez képest már csak apróságok az olyan felületességek, mint az, hogy a szakvéleményben eltévesztették az ingatlan adásvételi szerződésének dátumát és az aláírók személyét.
A meggyanúsított volt moszkvai nagykövet szerint az orosz állam által vevőnek kijelölt offshore cég nevében az orosz titkosszolgálat két magas rangú tábornoka és egy Kreml közeli nagyvállalkozó emberei tárgyaltak. Az ügyészség a nevüket nem akarta jegyzőkönyvbe foglalni, nehogy nemzetközi bonyodalom támadjon...
Elgondolkodtató, hogy ugyanez az értékbecslő cég dolgozott az ügyészség megbízásából a Sukoró ügyön, ellentmondva négy másik értékbecslésnek. Nehéz szabadulni attól a benyomástól, hogy ez egy haveri cég, amely vagy tényleg ilyen baromi amatőr, vagy – ami még rosszabb – politikai megrendeléshez igazítja az értéket.
