Miközben a kormány több mint hárommillió állampolgár elkobzott pénzét, a későbbi nyugdíjukra felhalmozott tőkéjüket éppen a hibás gazdaságpolitikai miatt tátongó hatalmas költségvetési lyukak tömködésére pazarolja el, Selmeczi Gabriella megint előállt azzal a mesével, hogy jól megvédték a nyugdíjunkat, mert ha nem, hát azt eltőzsdézték volna magánnyugdíj-pénztárak. Ez a tényeknek és a közgazdasági alapismereteknek ellentmondó porhintés, amivel csak azért mernek rendszeresen előhozakodni, mert a magyar lakosság pénzügyi ismeretei sajnálatosan hiányosak. Amúgy nyilvánvaló, hogy Selmeczi Gabriella sem igazán érti, miről beszél, különben nem lenne képes ilyen meggyőződéssel ekkora butaságokat mondani.
Téveszme: Selmeczi Gabriella szerint beigazolódott, hogy szükséges és helyes döntést hozott a kormány, amikor elindította a "nyugdíjvédelmi programot". A "nyugdíjvédelmi" miniszterelnöki megbízott szerint "569.818 fő reálhozamát eltőzsdézték".
A valóság: az idei költségvetés hiánya a különböző előrejelzések szerint várhatóan a GDP 6-7 százaléka lesz az államosított nyugdíjvagyon, tehát egy rendkívüli, egyszeri bevétel nélkül. A nyugdíjvagyon lenyúlásáról azután döntött a kormány, hogy a Kedves Vezető Brüsszelben hatalmas taslit kapott, amikor előadta, hogy 7 százalékos hiányt tervez. A pofon kijózanító hatására közölte, hogy ja mégsem, a deficit az mégis inkább 3 százalék lesz, majd államosította a nyugdíjvagyont. Minden más csak parasztvakítás, PR, süket duma, amivel el akarják fogadtatni az emberek kifosztását.
Magyarázat: hiába próbálja Selmeczi előadni, hogy botrány, ha bő félmillió volt pénztártagnak nem jut reálhozam, mert az igazság az, hogy ha nincsenek a magán-nyugdíjpénztárak, akkor értelemszerűen senki sem kap reálhozamot. Az állam mikor fizetett ilyet azoknak, akik csak az állami rendszerben voltak? Soha! Nem is fizethet, mert az más elvek szerint működő rendszer, az csak a havonta kifizetett nyugdíjak reálértékének megőrzését biztosítja. Már ha biztosítja egyáltalán...
Az előzetesen vártnál több, 2.450.960 ember jut reálhozamhoz, vagyis csaknem ötször annyi, mint ahány nem. A Stabilitás Pénztárszövetség szerint zömmel a 2006-2008-ban belépő tagok azok, akik nem kapnak most reálhozamot. Selmeczi tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján azt a képtelenséget bizonygatta, hogy nem is számít, ki mikor lépett be, mert "a pénztártagokat kevésbé érdekli, hogy az az év amikor beléptek, éppen milyen év volt". Ezzel azokra a kérdésekre próbált válaszolni, amelyek azt firtatták: hányan léptek be 2006 után - a válság kitörése előtt - a magán-nyugdíjpénztárakba. Szerinte egyébként az sem érdekes, hogy sokkal többen kapnak reálhozamot, mint ahányan nem, mert " akinek a befizetése eltűnik, és most nem részesül reálhozamban, nem vigasztalja, hogy a szomszédja kapott reálhozamot".
Azt, hogy a magán-nyugdíjpénztárak nem tőzsdéznek egyszer már részletesen kifejtettem. Valójában hosszú távú befektetéseket kezelnek, tőkeképzést folytatnak. Ennek a pénzügyi műveletnek pedig teljesen mások a jellemzői, mint a köznyelvben tőzsdézésnek nevezett manővereknek.
