HTML

Téveszme zúzda

A téveszmék makacs dolgok - ha nem nézünk velük szembe, nincs semmi esélyünk!

Friss

Orbán hazudik: íme 13 + 1 megszorítás

2011.05.03. 19:08 nocenz_Ura

A Zember, Aki Soha Sem Hazudik, most aztán végleg elbúcsúzhat ettől a becenevétől: azt találta mondani a szociális kérdőívezgetés kapcsán, hogy nem lesznek megszorítások. Már hogyne lennének, rengeteg megszorítást jelentettek már be vagy készítenek elő suttyomban, miközben korlátozzák a munkavállalók jogait. Most összegyűjtöttem egy szomorú listába 13 + 1 megszorítást

Téveszme:
nem lesz megszorítás (a Kedves Vezető személyes porhintése)

A valóság: az Orbán-kormány a munkavállalókkal, illetve az alacsony vagy átlagos jövedelmű családokkal fizetteti meg a gazdagoknak nyújtott kedvezmények és saját gazdaságpolitikai hibái árát. Az összességében brutális megszorítást jelentő intézkedéseket a "nem szorítunk meg" látszatának fenntartása érdekében csepegtetve jelentik be (sőt esetenként úgy kell kihámozni azokat a Brüsszelnek küldött angol nyelvű anyagokból, amelyek néha ellentmondanak a magyar nyelvű változatoknak).

Magyarázat: megpróbáljuk áttekinthető formában összefoglalni azt, ami már kiderült. 13 +1 olyan intézkedést gyűjtöttünk össze, amely a munkavállalók kiszolgáltatottságát növelik, bár szó sincs főnyereményről. Már csak azért sem, mert valószínű, hogy ezzel még nincs vége a kiadáscsökkentő kormányzati lépéseknek. A listánkon szereplő megszorításokat ugyanis a Széll Kálmán néven futó Orbán-csomagból, az Európai Uniónak átadott konvergencia programból, a munkatörvénykönyvének tervezett módosításából és a nemrég bejelentett bürokráciacsökkentő programnak a "foglalkoztatás adminisztrációjának csökkentésére" irányuló részéből szedtem össze - ám a kormány által felszámolt Költségvetési Tanács szakértői szerint jövőre 1040 milliárd, 2013-ban pedig akár 1500 milliárd forintos lyuk tátonghat a költségvetésben, ha a kabinet nem szánja rá magát újabb fájdalmas lépésekre.

1.    Könnyebb lesz kirúgni a dolgozót
Nem kell majd a versenyszférában sem indokolni a munkavállaló elbocsátását. A most hatályos szabályok szerint ez kötelező, a Nemzetgazdasági Minisztérium viszont azt állítja, hogy a módosításnak köszönhetően a vállalkozások évente 16 milliárd forintot takaríthatnak meg, sőt ez végső soron a munkavállalónak is jó (?), mert az indoklás "méltánytalan" lehet.

2.    Csökkentik a felmondási időt
A terv konkrét részletei még nem ismertek, a változtatás iránya azonban egyértelmű.

3.    Drasztikusan megvágják a munkanélküli ellátást
Aki a fentiek miatt akár csak átmenetileg is munkanélkülivé válik, az eddiginél sokkal rosszabb helyzetbe kerül. Az álláskeresési járadék - vagyis a munkanélküli segély - folyósításának időtartamát kilencről három hónapra csökkentik január elsejétől, miközben átlagosan több mint másfél évig tart az álláskeresés. Az álláskeresési járadék megszűnése után eddig folyósított álláskeresési segélyt pedig megszűnik. Nem mellékes, hogy a kormány ígéretei ellenére eddig nem csökkent, hanem nőtt a munkanélküliek száma.

4.    Csökkentik és megadóztatják a végkielégítéseket
Új szabályokat vezetnek be a végkielégítések megállapításánál, de hogy ez pontosan mit jelent, még nem tudni. Az viszont már tavaly eldőlt, hogy visszamenőleg is megadóztatják a végkielégítéseket. A 98 százalékos adó természetesen nagy tömegben nem a mutyizó haveroknak nyújtott "erkölcstelen" kifizetéseket viszi el, hanem a több évtized munka után kifizetett törvényes járandóságokat bányászok, tanárok, mérnökök, köztisztviselők stb. esetében.

5.    Hosszabb lesz a próbaidő
Hat hónapra növelik a versenyszférában is az eddig három hónapos próbaidőt, ami alatt indoklás nélkül és azonnali hatállyal lehet elbocsátani a munkavállalót. A tapasztalatok szerint a munkáltatók eddig is maximálisan kihasználták a próbaidőben rejlő egyoldalú előnyöket, és ott is próbaidőt alkalmaztak, ahol az teljesen indokolatlan volt.

6.    Nem lesz üzemi tanács, ha a munkáltató nem akarja
Ma még kötelező üzemi tanácsot választani, ha az adott munkahelyen a foglalkoztatottak létszáma meghaladja az 50 főt. Matolcsy György minisztériuma szerint azonban ez teljesen felesleges, sőt káros. Indoklásuk szerint az üzemi tanács "a munkavállaló valós védelmét ellátni nem tudó, a vállalatvezető idejét rabló kötelezettség".

7.    Korlátozzák a sztrájkjogot
A kormány idén január elsejével korlátozta a sztrájkjogot, miután egyéni képviselői indítvánnyal újraszabályozták az elégséges szolgáltatást anélkül, hogy erről egyeztettek volna a szakszervezeti szövetségekkel, vagy az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal. A törvény korábban is előírta, hogy a még elégséges szolgáltatásról a munkáltatónak és a szakszervezeteknek kell megállapodniuk, de a sztrájk ennek hiányában is jogszerűnek számított. Most viszont nem lehet megtartani a közszolgáltatások területén a munkabeszüntetést addig, amíg nincs megállapodás az elégséges szolgáltatásról. (Vagyis a munkáltató egy ideig könnyedén megakadályozhatja a sztrájkot.) Ha a felek nem tudnak megegyezni, akkor a munkaügyi bíróság határozza meg az elégséges szolgáltatás mértéket.

8.    Bevezetik az 5,5 napos munkahetet
A folyamatos üzemű vállalkozásoknál bevezetik az 5,5 munkanapos munkahetet. A Brüsszelbe kiküldött konvergencia program szerint véglegessé teszik azt a szabályt, amelyet még a Gyurcsány-kormány fogadott el - akkor még hangsúlyozottan ideiglenes megoldásként. Ha a válság, például a megrendelések visszaesése miatt csökkentették a dolgozók munkaidejét, akkor az élénkülés idején ennek mintegy ellentételezéseként megemelhetik a heti munkaidejüket 44 órára, miközben csak annyit fizetnek, mintha 40-et dolgoznának.

9.    Hosszabb lehet a munkaidő - túlórapénz nélkül
A Nemzetgazdasági Minisztérium azt tervezi, hogy egyébként is rugalmassá teszi a munkaidőt, eszerint a munkáltatónak csak egy - heti 48 vagy 60, illetve napi 12 órás - keretet kell betartania, a munkavállaló egy-egy nap akár 4 vagy 12 órát is dolgozhat. A rugalmas munkaidő miatt megspórolható a rendkívüli munka után fizetendő bér, magyarán nem fizetnek túlórát. A minisztérium azt vélelmezi, hogy ez jelentősen javíthatja a foglalkoztatást, bár nekünk pont az ellenkezője tűnik logikusnak, hiszen kevesebb belső tartalékra lesz szükség.

10.    Túlóráért nem fizetnek, csökkentik az éjszakai és hétvégi bérpótlékot
Akkor sem lesz kötelező kifizetni a túlórát, ha a rugalmas munkaidővel nem lehet teljesen elkerülni a rendkívüli munkavégzést. A munkaadó megválthatja majd szabadnapokkal. A mostani munkatörvénykönyve szerint túlmunkáért bérpótlék jár, vagyis 50 százalékkal magasabb órabér. Ha pihenőnapon kell dolgozni, akkor az órabér a duplájára emelkedik. Felülvizsgálnák az éjszakai és hétvégi bérpótlékot is, de erről még nem tudni részleteket. Mindenesetre a hétvégi pótlék megnyirbálása új megvilágításba helyezheti a vasárnapi nyitva tartás tervezett tilalmát is, hiszen alacsony pótlék mellett a munkavállalónak sem éri majd meg vasárnap dolgozni.

11.    Elaprózzák a szabadságot, kevesebb szabadságot kapnak a kismamák
A tervek szerint a jövőben a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, ha ez gazdasági érdeke. Ma még a munkavállaló rendelkezik a szabadsága negyedével, de a többiről is egyeztetni kell vele és legalább 30 nappal a tervezett szabadságolása előtt ezt meg kell vele beszélni. Szakértők szerint megnehezíti a családok életét, ha a szülők nem a gyerekek iskolaszünetében, nyáron kapják a szabadságukat. A munkavállalónak legalább két hét folyamatos pihenésre van szüksége a felfrissüléshez. A gyesről visszatérő kismama szabadságát pedig nem kötelező kiadni, pénzben is megváltható lesz. Ez azon ritka javaslatok egyike, amelyek esetenként a munkavállalóknak is kedveznek. Egy évről viszont fél évre csökkentik azt az időszakot, amikor a gyermekgondozás céljából otthon lévő kismama fizetett szabadságra jogosult.

12.    Szűkítik a munkabalesetnek minősülő balesetek körét
A kormány azt akarja elérni, hogy a munkáltatóknak évente 2 milliárd forinttal kevesebb kártérítést kelljen kifizetniük a balesetet szenvedő alkalmazottaiknak. Ennek érdekében mentesíteni akarják a kárfelelősség alól a munkáltatót az "ésszerűtlen esetekben". Jelenleg minden olyan baleset munkabalesetnek minősül, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri. Így például az is munkabaleset, ha munkába menet éri közlekedési baleset a dolgozót.

13.    Sok munkakörben törlik a szakképzettség követelményét
A kormány szerint számos helyen feleslegesek a képesítési követelmények, és arra hivatkoznak, hogy ezek eltörlésével a szakképzetlen emberek több lehetőséghez jutnak és 100 új legális munkahely jöhet létre. A valóságban azonban inkább arról lehet szó, hogy a munkáltatók így olcsóbb munkaerőhöz jutnak: minimálbért (78 ezer forint) fizethetnek a szakképzetteknek járó garantált bérminimum (94 ezer forint) helyett.

+1 Befagyasztják a béreket a közszférában
Miközben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt állította, hogy emelik a közszférában a béreket, a konvergencia program Brüsszelbe kiküldött angol nyelvű változatának 35. oldalán az olvasható, hogy a bérek nem fognak emelkedni a közszférában. A minisztérium utólagos magyarázkodása szerint "a szuperbruttósítás fokozatos kivezetése a nettó kereseteket növeli", ennek azonban ellentmond, hogy a bértábla be van fagyasztva és elvették azt a bérkompenzációt, amely a megszüntetett 13. havi bért volt hivatott pótolni.

A szakszervezetek felháborodással fogadták a munkavállalók kiszolgáltatottságát növelő módosításokat és tiltakozási hullámot helyeztek kilátásba. A szakszervezetek szerint elfogadhatatlan, hogy a munkavállalóknak kell összehúzni a nadrágszíjat az államadósság csökkentése érdekében, miközben hiányoznak a gazdasági számítások a tervezett intézkedések mellől. A munkavállalók képviselőivel ráadásul egyáltalán nem egyeztetett a kormány, csak a munkaadói érdekképviseletekkel.

Az egymásra torlódó megszorításokra jórészt az egykulcsos adó teljesen elhibázott bevezetése miatt van szükség. A költségvetés elkerülhetetlen konszolidációja sokkal igazságosabb és kevésbé fájdalmas lehetett volna. Az is elkeserítő, hogy ezek a lépések nem kötődnek előremutató strukturális reformokhoz, sőt a nyugdíjreformot is sikerült visszacsinálni. Vagyis az áldozatokat zömmel rövid távú költségvetési célok érdekében hozzuk, anélkül, hogy megoldanánk az ország hosszú távú fejlődését. Még szerencse, hogy egyéves késlekedéssel, jórészt a külföldi kormányok, a piac és az unió együttes nyomására a kormány végre felhagyott a megalapozatlan álmok kergetésével és elkezdett a gazdasággal érdemben foglalkozni. Továbbra is nagy kérdés azonban, hogy mennyire következetesen hajtja végre a konszolidációt és mennyire lehet eltántorítani attól, hogy minden terhet az eleve legkiszolgáltatottabb rétegekre hárítson.
 

Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság hazugság orbán viktor megszorítás

A bejegyzés trackback címe:

https://zuzda.blog.hu/api/trackback/id/tr562875182

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.