HTML

Téveszme zúzda

A téveszmék makacs dolgok - ha nem nézünk velük szembe, nincs semmi esélyünk!

Friss

Szijjártó Péter nem ért a pénzügyekhez, vagy minket néz hülyének

2011.02.02. 17:38 nocenz_Ura

A miniszterelnök személyes bullshit generátora a jóindulatú feltételezés szerint egyáltalán nem ért ahhoz, amiről beszél, amikor ismételten azt állítja, hogy a magánnyugdíjpénztárak eltőzsdézték a zemberek pénzét. Ugyanis nem tőzsdéznek, hanem minőségileg egészen más pénzügyi műveleteket hajtanak végre. A rosszindulatú, ám szerintem valószínűbb magyarázat az, hogy a szóvivő is tudja, nem igaz, amit mond, csak a zembereket nézi hülyének.  

Téveszme:
a magánnyugdíjpénztárak eltőzsdézték a zemberek pénzét, ezzel csak a szocialistákkal összejátszó milliárdos spekulánsok jártak jól.

A valóság: a magánnyugdíjpénztárak nem tőzsdéznek, pláne nem eltőzsdéznek. Valójában hosszútávú befektetéseket kezelnek, tőkeképzést folytatnak. Ennek a pénzügyi műveletnek pedig teljesen mások a jellemzői, mint a köznyelvben tőzsdézésnek nevezett manővereknek.
 
Magyarázat: a lényeg előtt röviden a sallangokról. Szó sincs, nem is lehet eltőzsdézésről, elkaszinózásról, a pénztártagok, azaz a befizető polgárok pénzének elkótyavetyéléséről. A tagok befizetése tőkevédett, azaz garantált, hogy a végén legalább annyit kapnak, amennyit befizettek.

A szocikkal összejátszó milliárdos meg ki lehet? Esetleg Csányi Sándor, az OTP valóban milliárdos vezére? Elvégre a legnagyobb magánnyugdíjpénztár az OTP-é... Ja, mégsem, Csányi inkább Orbán barátja...

A lényeg azonban, hogy a magánnyugdíjpénztárak nem tőzsdéznek, hanem a folyamatosan érkező kisebb összegű befizetéseket befektetik és tőkét képeznek a számlatulajdonosok számára. Közben az állampapírok mellett részvényeket is vesznek, a befektetési alapokhoz hasonlóan, de ez nem tőzsdézés.

A legalapvetőbb pénzügyi ismeretek közé tartozik, hogy egy-egy pénzügyi megoldásnak/eszköznek három fő jellemzője lehet: a biztonság, a likviditás (vagyis a pénz hozzáférhetősége) és a hozam. Csodák nem léteznek, a három közül mindig csak legfeljebb kettő lehet jó, ennek pedig a harmadik gyengesége az ára. Ezt egy háromszöggel is szokták ábrázolni.

Arra, amikor a biztonság és likviditás jó, a látra szóló bankbetét a legjobb példa. A pénzt a számlán garantálják, tehát biztonságos, likvid, mert bármikor kivehető, de a hozama az kész katasztrófa. Az inflációt és a számlavezetés felszámolt költségeit is figyelembe véve a reálkamat valójában negatív!

Arra, hogy szép hozamot lehessen elérni és a pénzhez is gyorsan hozzá lehessen jutni, a  tőzsdézés a példa. Amikor rövidtávon, konkrét határidőkkel konkrét részvények árának növekedésére vagy csökkenésére spekulálnak. Ennek ára a biztonság teljes hiánya: nagyot lehet kaszálni, de ugyanakkorát lehet bukni is.

A háromszög harmadik csúcsa a hosszútávú befektetés, a tőkeképzés, amit a magánnyugdíjpénztárak is folytatnak. Itt a likviditás a gyenge pont, a pénzt hosszú évekig nem lehet, vagy legalábbis nem érdemes kivenni. Viszont nagy a biztonság, részben a hivatalos garanciák, részben a gazdaság törvényszerűségei miatt. És persze hosszútávon nagy a hozam is. Mivel a menet közben képződő hozamot (mínusz a kezelési költség) szintén befektetik, helyesebb "hozamos hozamról" beszélni, ami ugyanúgy exponenciálisan tud nőni, mint a jól ismert kamatos kamat.

Ez előbb emlegetett gazdasági törvényszerűség a bővített újratermelés, az, hogy a kapitalista gazdaságok hosszú távon biztosan növekednek. Ezért ha a pénzt diverzifikáltan fektetjük be, azaz nem egy cégbe vagy egy ágazatba, hanem a kockázatokat csökkentve szétterítjük földrajzilag és a különböző ágazatok között, akkor negatív csoda kellene ahhoz, hogy bukjunk. Gyakorlatilag a komoly hozam is biztos.

A Fidesz kommunikációban cinikus módon kihasználta, hogy a magyar emberek pénzügyi műveltsége csapnivaló,  és azt is, hogy éppen egy válság után (vagy a vége felé) vagyunk. Igen, a személyes számlákon levő megtakarítások értéke a válságban csökkent, de nem az állampapírok és a részvények vesztek el, hanem az árfolyamuk zuhant. Aztán a válság után máris visszakapaszkodott, 10-20-30 év alatt pedig tuti, hogy nagyot nő.

Az árfolyamok állandóan le-föl kilengenek, a hosszútávú trend azonban egy felfelé tartó egyenes vonal. Ezen a válságok sem változtatnak, a kapitalizmus történelme során a tőzsdeindexek eddig minden válság után magasabbra kapaszkodtak fel, mint ahonnan a válság elején lezuhantak. Így volt ez a harmincas évek nagy világgazdasági válságától a .com válságig mindig.

Ha már Szijjártó a téma: pár napja alaposan felbosszantott, amikor a tévében azt nyilatkozta, hogy a magánnyugdíjpénztárakban maradók kiiratkoztak a társadalmi szolidaritásból, hiszen nem vállalnak szolidaritást a többiekkel, ezért aztán ne csodálkozzanak, ha ezért nem kapnak majd állami nyugdíjat. Ez megint egy parasztvakító, cinikus hazugság. Pont fordítva van: ők, illetve a munkáltatóik továbbra is fizetik a költségvetésnek az adónak átkeresztelt nyugdíjjárulékot, csak nem kapnak érte semmit, amíg a Fidesz van hatalmon. Ők szolidárisak, fizetnek, csak velük nem szolidáris a kormány. 
 

Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság fidesz tőzsde szijjártó péter

A bejegyzés trackback címe:

https://zuzda.blog.hu/api/trackback/id/tr372633925

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.