HTML

Téveszme zúzda

A téveszmék makacs dolgok - ha nem nézünk velük szembe, nincs semmi esélyünk!

Friss

Matolcsy dicséretnek véli Brüsszel bírálatát

2011.05.17. 17:15 nocenz_Ura

A Nemzetgazdasági Minisztérium már megint álomvilágban él, vagy csak a kevésbé tájékozott állampolgárokat akarja újfent hülyíteni. Tegnapi közleményében ugyanis dicséretnek próbálja beállítani az Európai Bizottság pénteken megjelent kritikus prognózisát.

Téveszme:
Matolcsy György minisztériuma azt próbálja elhitetni sajtóközleményében, hogy az Európai Bizottság is 3 százalék alatti hiányt vár jövőre. Mint írják, "a Magyar Kormány egyetért az Európai Bizottság (EB) 2011 tavaszi előrejelzésével, amelyben az szerepel: jövőre a Széll Kálmán Terv megvalósítása esetén a költségvetés hiány a GDP 3 százaléka alatt várható. Az EB-nek azzal a megállapításával is egyetért, hogy 2012-ben Magyarországon 3 százalékkal javulhat a teljes (munkaidőre számított) foglalkoztatás. A Bizottság költségvetési előrejelzésének készítésekor figyelembe vette a Széll Kálmán Terven alapuló Konvergencia Programban tervezett intézkedések várható hatásait. Ennek köszönhetően előrejelzésük a 2010. őszi prognózishoz képest jelentősen javult."

A valóság: Brüsszel előrejelzése szerint GDP-arányos hiánya 3,3 százalék lehet, ami ugye egyrészt nyilvánvalóan több a megengedett 3 százaléknál, a kormánynak a konvergencia programban vállalt 2,5 százalékánál meg végkép. Erről a szakértők és a magyar sajtó zöme úgy számolt be, hogy Brüsszel nem hisz Orbánnak, az EU kételkedik a kormány terveinek megvalósíthatóságában.

Magyarázat: Matolcsyék folytatják azt a ma már hagyományosnak nevezhető gyakorlatot, hogy mást mondanak külföldön, mint itthon, a külföldi véleményeket meg megpróbálják félremagyarázni. Azt hiszik, teljesen hülyék vagyunk.

Most konkrétan azt gondolják, nem vesszük észre, hogy 3,3 nem kevesebb, hanem több mint 3. Igaz, a brüsszeli prognózisban van egy olyan megengedő kitétel, miszerint a hiány akár 3 alá is csökkenhet, ha minden tökéletesen működik, és nem veszik figyelembe a végrehajtási kockázatokat. Az is igaz, hogy Brüsszel most jelentősen alacsonyabb hiányt jósol, mint ősszel, amikor még 6,2%-os deficitet vetített előre 2012-re. Ne feledjük azonban, amit Brüsszelben is tudnak, hogy a helyzet javulásában kulcsszerepük van olyan egyszeri bevételeknek, mint a nyugdíjeinstandnak és a válságadóknak.

Szólj hozzá!

Címkék: brüsszel matolcsy

Az MSZP nem is párt

2011.05.16. 00:26 nocenz_Ura

Az MSZP hivatalosan párt, mindenki úgy is kezeli, pedig valójában másfajta képződmény, mint a hagyományos értelemben vett pártok. Sokkal inkább érdekcsoportok, irányzatok, platformok és képlékeny személyes hálózatok együttműködő és ugyanakkor állandóan rivalizáló szövetsége. Kicsit olyan, mint egy sok pártból álló választási szövetség vagy koalíció, amelyet állandó belharcok feszítenek. Egészen másképpen működik, mint például a Fidesz, ennek belátása nélkül nehéz megérteni az MSZP mostani válságát és felmérni megújulásának esélyeit.

Téveszme: az MSZP most hasad és végre eltűnik a süllyesztőben (az elmúlt napok visszatérő lelkendező értékelése a jobboldali sajtóban és blogokban), az MSZP-nek mindenáron meg kell őriznie a pártegységet (számos szocialista politikus és aggódó szimpatizáns véleménye).
 
A valóság: az MSZP bonyolult működésének pozitív hozadéka, hogy ha rákényszerül, rugalmas tud lenni, ezért korai temetni, már számos válságot túlélt. Az sem biztos, hogy a jobboldal hosszú távon profitálna az MSZP kettéválásából. Pártegység meg talán soha nem is volt igazán, nincs mit megvédeni, inkább tisztázni kellene a helyzetet és megtalálni a közös minimumot.
 
Magyarázat: az MSZP bonyolult képződmény, amely – mint azt a bevetőben már vázoltam – politikai irányzatok koalíciója. Kézenfekvő ellenvetés, hogy minden modern nagy néppárt ilyen, ezért az álláspontomat úgy tudom talán a legjobban illusztrálni, ha összevetem a másik magyar néppárttal, a Fidesszel. A Fidesz a jobboldal néppártja, szavazótábora sokszínű, egymástól eltérő értékrendű és érdekű, néha kifejezetten szembenálló társadalmi csoportok alkotják. Ez bizonyos fokig még a tagságra is igaz, de a párt mégis egységes, túlzottan is, mert csak egy akarat számít. Éppen az a legnagyobb baj vele, hogy nincs belső demokratikus közélet benne, nincsenek szakmai és politikai viták, mindig az van, amit a vezér akar. Van tehát a pártnak értékrendje és politikai irányvonala, még ha ez gyakran változik is és kívülről néha követhetetlen. 
 
Az MSZP a másik véglet. Bizonyára közrejátszanak ebben alakulásának történelmi körülményei: annyira szabadulni akartak a demokratikus centralizmus örökségétől és stigmájától, hogy az alapszabály kialakításakor átestek a ménes másik oldalára. A központ ezért például még akkor sem tudta az alapszervezet, vagy a helyi szervezet akarata ellenére kitenni a vezetésből a politikailag káros figurákat, ha nagyritkán rászánta magát – példa erre Zuschlag esete. Itt a Fidesszel ellentétben a megosztottság a legfelsőbb vezetésben is tükröződik, és gyakran megbénítja azt, lehetetlenné téve a gyors és határozott cselekvést. A Gyurcsány-kormány határozatlansága, következetlensége, a reformok elakadása a közvélekedéssel szemben nem (vagy legalábbis nem csak) a volt kormányfő személyiségéből fakadt, hanem ebből a politikai helyzetből. 
 
Kis kitérő, de ebből a szempontból is fontos, hogy a jobboldal által ma is állandóan hangoztatott becsmérlő jelző, miszerint az MSZP komcsi utódpárt, teljes tévedés – tartalmi és történelmi szempontból egyaránt. Történelmileg azért, mert megalakulásakor nem politikai, hanem csak jogi értelemben lett jogutód, megalakulásának lényege éppen az előddel való politikai szakítás volt. A jogi utódlást meg éppen azért választották, hogy a közhatalmat (és a pártvagyont) ne a politikai jogutód, a Thürmer vezette Munkáspárt kapja. Tartalmilag pedig azért értelmetlen erről beszélni, mert az MSZP sokszínű képződmény, csak egy szűk részére jellemző a vörös nosztalgia, az átlag pedig olyan, hogy az MSZP még szocdem pártnak is halvány rózsaszín. Ez választási vereségükben is közrejátszott, a Fidesz most sokkal inkább rájátszott a szavazatokat hozó kádárista nosztalgiákra, mint a „jogutód”.
 
Szóval én – felülvizsgálva saját korábbi álláspontomat is – ma már arra hajlok: nem zárható ki, hogy még jót is tenne az MSZP kettészakadása, tisztulna a kép a választók számára is. Lehetne egy hagyományosan baloldali és egy döntően modernizációs párt, az eddig is meglévő megosztottság nem nőne, csak intézményesülne és kifelé is egyértelművé válna. Így talán jobban meg lehetnek szólítani a különböző ízlésű választókat, a személyi ellentétek súlya is csökkenne, az új pártok pedig döntésképesek lennének. Mindennek persze csak akkor lenne meg a kedvező hatása, ha az új képződmények gond nélkül tudnának együttműködni a parlamentben és a választásokon, nem merülnének el az árulózásban és az egymással folytatott harcban. 

 

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: mszp gyurcsány párt

Cenzúrával a sajtószabadságért?! Na ne!

2011.05.14. 21:56 nocenz_Ura

Úgy látszik az MSZP vezérkara is megőrült, azzal ugyanis, hogy kitöröltette az anyagilag tőle függő sajtóorgánumokból Gréczy Zsolt írásait, teljesen hiteltelenné tette a sajtószabadság és a demokrácia védelmében folytatott harcát. Mert ez durva pártirányítás és annak is tűnik. Meg cenzúra, a legrosszabb fajtából. Nagy kár, mert egyébként most égető szükség lenne egy olyan baloldali erőre, amely hitelesen és hatékonyan védi a demokratikus jogokat és a sajtószabadságot. 

Téveszme: azt gondolták talán a Jókai utca valamely füstös szobájában, hogy ezt nem veszik észre, hogy ezt suttyomban lehet? Kicsit bajban vagyok, mert csak feltételezni tudom, pontosan mi lehetett a téveszme, hiszen nyilvánosan nem hangzott el semmilyen indok. 
 
A valóság: baromi egyszerű, nem lehet durva cenzúrát gyakorolva a sajtószabadságért ágálni. Persze tegyük gyorsan hozzá, ez nem a teljes szoci vezérkarra, pláne nem a szoci tagságság egészére vonatkozik, hanem csak az anti-Gyurcsány szárnyra, amely ezzel a lépéssel akarta elhallgattatni párton belüli ellenfelének szócsövét. Mert Gréczy állandóan a szocik mellett érvel, az MSZP mellett kampányol, csak éppen gyurcsányista felfogásban.
 
Magyarázat: kaptam eddig többször is olyan bírálatot a blogom kommentjeiben, hogy állandóan a Fidesz és a kormány téveszméit boncolgatom, a szocikat bezzeg békén hagyom. Az igazság az, hogy valóban régen írtam a szocikról, mert a centrális erőtér eddig „ellopta a showt”, folyamatosan annyi baromságot művelt, hogy muszáj volt velük foglalkozni. Hát most aztán sikerült az MSZP-nek is kiverni a biztosítékot. Remélem, nem túl büszkék rá...
 
Az történt, hogy az MSZP egyes vezetőinek nyomására levették az aznap nyomtatásban megjelent Gréczy kommentárt a Népszava online kiadásából, majd a stop.hu-ról levették a blogját - az utóbbit az összes blog megszüntetésével próbálták álcázni. Gyurcsány a Facebookon már Aczél György szellemének visszatéréséről ír, hozzátéve, hogy Aczél, bár kádárista politikus volt, de intelligens, művelt ember. A maiak meg barbárok. 
 
A két lapot nem kárhoztatom, mindkettő súlyos anyagi gondokkal küzd, tehát kiszolgáltatott azokkal szemben, aki valamilyen szinten besegítenek a finanszírozásukba. 
 
Azt viszont jellemzőnek gondolom, hogy az emeszpés politikusok egy része még most, az Orbán-rendszer alapjainak lerakása alatt is főleg a belharcokkal van elfoglalva és fel sem fogja, hogy annak milyen hatása van, mennyire megnehezíti valódi küldetésük teljesítését.  

 

Szólj hozzá! · 2 trackback

Címkék: gyurcsány cenzúra népszava zsolt stop.hu gréczy

Megszorítás tér, végállomás

2011.05.13. 09:23 nocenz_Ura

Tegnap óta hivatalosan Széll Kálmán tér a Moszkva tér, persze senki nem fogja így hívni jó ideig. Nem csak a megszokás miatt: Széll Kálmán egyszerűen nem volt része a magyar köztudatnak, a zemberek egészen a közelmúltig nem is tudták, hogy létezett. Na és mit jut róla bárkinek is az eszébe? Naná, hogy az Orbán-csomag (hivatalosan Széll Kálmán terv) megszorításai. A kormány ideológiai indíttatású átnevezési ámokfutása általános, elvi szinten is megkérdőjelezhető, néhány konkrét eset pedig kifejezetten visszás.

Téveszme:
a kétharmados többség felhatalmazza, sőt arra kötelezi a kormányt és az önkormányzatokat, hogy a szimbolikus térben is érvényesítsék a zemberek akaratát.

A valóság: az urnák elé járulók 52 százalékának szavazata nem jogosít fel a megszokott elnevezések tömeges (és költséges) megváltoztatására, mert megint az történik majd, mint anno a Népköztársaság útjával: más lesz a hivatalos név és más a közbeszédben használt. Ami sok kényelmetlenséget okoz az embereknek a hétköznapokban. Ugyanarról az ízlésterrorról van szó, amely felszámolja a hatalomnak nem tetsző kulturális intézményeket (József Attila színház, Tűzraktér, Zöld Pardon stb.) és ledöntéssel fenyeget számos köztéri szobrot.
 
Magyarázat: a közterületek nevénél maradva, pár napja tanulságos élményben volt részem. A buszon utaztam és mellettem öt gimnazista fiú beszélgetett. Valahogy szóba került, hogy a Moszkva térre kellene menniük, amiről persze azonnal eszükbe jutott az átnevezés. A többiek helyeslése közepette pedig azt mondta egyikük: basszus, amíg élek, nekem Moszkva tér marad. Nem kádárista nyuggerek, hanem tizenéves gimisek mondták ezt! A megszokás fontos dolog, ezzel csak különösen indokolt esetben érdemes szembe menni, egyébként meg teljesen felesleges az embereket összezavarni, igazolvány cserére kényszeríteni, utcanév táblákat cserélgetni csak azért, hogy a Kedves Vezető itt is kiélhesse hatalmi tébolyát.

A Moszkva tér névcseréje azonban további – diplomáciai – károkkal is jár, az oroszokat sikerült felhergelni. Ez nyilván akár forintosítható kárt is jelent, a hozadék meg nulla. Nem ez az egyetlen diplomáciai baki: bár ők nem mondták, mérget vehetünk rá, hogy az amerikaiak is kiakadtak a Roosevelt névtáblák leselejtezése miatt. Mert az igaz, hogy Széchenyi nevével senkinek nem lehet semmi baja, meg valóban a Roosevelt téren áll az Akadémia és ott a Lánc-híd is, de a gróf nevét már számos közterület viseli, a tér pedig évtizedek óta az egyik legtöbbre tartott, világválságot legyűrő és világháborút győzedelmesen megharcoló amerikai elnökre emlékeztetett.

Politikai üzenete van a Köztársaság tér átnevezésének is, a köztársaság kifejezés lassan szitokszóvá alakul a kormányzati kommunikációban, nem véletlen, hogy az alkotmányból is lényegében törölték. 

A névadásokból, pontosabban az eltörlésekből az a szándék is kiolvasható, hogy az esetleges érdemektől függetlenül baloldali történelmi személyiség nevét még véletlenül se viselje közterület. Csak a fideszes kánonban szereplő jobboldali személyiségek jöhetnek szóba, megint csak történelmi érdemektől függetlenül. A legjobb példa erre, hogy törölték Mónus Illésnek, a Népszava egykori legendás, mártírhalált halt főszerkesztőjének a nevét egy XVII. kerületi parkról, az most Wass Albert nevét viseli. Mónus nem komcsi volt, hanem szocdem, korának jelentős közírója és gondolkodója.

Nehezebben belátható hiba, de azért súlyos hiba Ságvári Endre nevének törlése. Ságvári ugyanis komcsi volt. Több helyen is olvastam azt az abszurd indoklást, hogy Ságvári – ha megéli – a Rákosi korszakban biztosan súlyos bűnöket követett volna el. Túl azon, hogy ez egyáltalán nem biztos, legalább ekkora valószínűséggel lehetett volna koncepciós perek áldozata (nem a moszkvai klikk tagja volt, hanem hazai ellenálló), hajmeresztő egy ember érdemeit nem az életében végrehajtott tettei, hanem a halála után feltételezett elképzelhető magatartása alapján megítélni. Életében pedig az antifasiszta ellenállás harcosa és mártírja volt, akkor is, ha komcsi volt. Fejlettebb nyugati demokráciákban fel sem merülne, hogy töröljék mondjuk az olasz vagy francia komcsi partizánok emlékét, arrafelé ők nemzeti hősnek számítanak. Igaz, érzelmileg nekik könnyebb, hiszen megúszták a sztálinista diktatúrákat. A történelem bonyolult dolog, nem szabadna egyszerű fekete-fehér képletekre egyszerűsíteni.

Visszatérve a Moszkva térre, attól tartok a bejegyzés címe félrevezető: megszorítások terén messze még a végállomás...
 

1 komment · 1 trackback

Címkék: köztársaság kálmán moszkva tér komcsizás széll

Pofátlan törvénykezés

2011.05.10. 00:39 nocenz_Ura

Kénytelen vagyok kölcsönkérni Lézer Jani kedvenc jelzőjét, mert mással nem lehet jellemezni azt, ahogy a Fidesz harmadszor is nekifutott és a Jobbik támogatásával rohamtempóban keresztülverte a 98 százalékos különadót, pedig már kétszer elbukott vele és nyilvánvaló, hogy semmi értelme. Mert valóban vannak pofátlan végkielégítések, talán százával is, de ezért nem ildomos azt a több ezer embert szívatni, aki teljesen jogosan kapott végkielégítést. Valójában persze nem is a végkielégítésekről van szó, azt nem tudja elviselni a Kedves Vezér és csapata, hogy valamiben ne az övék legyen a végső szó. Meg persze bepánikoltak, hátha a visszamenőleges adó ügye precedenst teremt, és az Alkotmánybíróság elmeszeli a nyugdíjpénztári vagyon einstandolását is. Az már tényleg óriási érvágás lenne, be is dőlne a költségvetés. 

Téveszme: a Fidesz "csak a jogos és elementáris választói igényeknek tett eleget", amikor meghozta a törvényt a végkielégítések visszamenőleges megadóztatásáról (Rogán Antal fideszes képviselő). Az Alkotmánybíróság döntése az ország érdekeivel ellentétes (Szijjártó Péter, a Kedves Vezető személyes bullshit generátora).
 
A valóság: az alapvető jogelvek felrúgása, például a visszamenőleges törvénykezés, ezáltal a jogbiztonság aláásása akkor is összehasonlíthatatlanul nagyobb baj lenne a pofátlan végkielégítéseknél, ha azokat valóban csak így lehetne kiiktatni. Erről azonban szó sincsen, mert az ilyen végkielégítések mögött kamu szerződések állnak, amelyeket meg lehet támadni bíróságon, a bűncselekmények miatt a rendőrség is bevethető. Sőt, ez nem csak elv, hanem gyakorlat is: számos ügyben nyomoznak, például az állandó hivatkozási alapnak számító BKV ügyben őrizetbe is vették a pofátlan végkielégítéseket zsebre vágó delikvenseket. Az értelmes megoldás azonban nem érdekli a Fideszt, a parlamentben leszavazta az ennek törvényes alapját erősítő javaslatot.  
 
Magyarázat: a parlament – miután reggel a Jobbik támogatásával sürgősséggel vették napirendre Lézer Jani újabb indítványát – az este már megszavazta, hogy ha már a visszamenőleges adóztatást az Alkotmánybíróság megakadályozta, legalább a 2010. január 1. után felvett végkielégítésekre 98 százalékos adót lehessen kivetni. Az eredeti javaslat szerint ez nem vonatkozott volna a politikusokra, ők csak 2011. január 1-től adóztak volna – miközben a választások tavaly voltak. Némi zavar is volt ez ügyben a Fidesz soraiban, mert Rogán először beterjesztett egy módosító javaslatot az adó kiterjesztéséről a politikusokra, majd nem sokkal később visszaszívta. Aztán mégis, újból beterjesztették és megszavazták. Az szja-befizetés határideje május 20-a, nyilván ezért kapkodott a Fidesz az új szabályozással.
 
A fideszes többség ezt megelőzően elutasította az LMP-s Schiffer András javaslatát, amely bírósági úton tette volna lehetővé az állam részére a közszférában jó erkölcsbe ütköző módon kifizetett pénzek visszaszerzését. Az előterjesztést az ellenzék egyöntetűen támogatta, de a kormánytöbbség leszavazta. Pedig ugye ez nem sértené azok érdekeit, akik törvényesen kaptak végkielégítést. A Fidesz szerint a törvényes, elvileg megérdemelt végkielégítés is felesleges, mert mint Cser-Palkovics András a vitában kifejtette, a végkielégítést azért adják, hogy az elbocsátott alkalmazott megéljen, amíg új munkát talál, de aki jó, az hamar talál, aki meg nem, az nyilván rossz munkaerő, tehát nem is érdemelte meg a végkielégítést. Ebből is látszik, hogy Cser-Palkovicsnak még soha nem kellett munkát keresnie.
 
A nagy kérdés, miért olyan fontos ez az ügy a Fidesznek, hogy lejárassa magát és sérelmeket okozva újabb rétegeket hangoljon maga ellen. Egyrészt ott van a jól ismert mentalitás, dafke átvernek mindent, nehogy már valaki másé legyen az utolsó szó. Másrészt az [origo]-nak nyilatkozó befolyásos kormánypárti politikusok azt mondták, a 98 százalékos különadóról szóló törvény kétszeri megbuktatása aggasztó, mivel hasonló érvelés alapján a nyugdíjpénztári pénzekről szóló törvényt is megsemmisítheti az Ab. A problémával már a Fidesz elnöksége is foglalkozott. Itt már százmilliárdokról van szó, az államosított nyugdíjpénztári vagyon nélkül összeomlana a költségvetés, végkép maga alá temetve a Matolcsy vízióira épített gazdaságpolitikát. 
 

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: fidesz törvény alkotmánybíróság adó alkotmány

Kulturkampf a Közgáz ellen

2011.05.06. 00:37 nocenz_Ura

A kiszivárgott hírek szerint a kormányzat az egyetemek drasztikus ritkítását tervezi, és ennek áldozatul eshet az egyik legsikeresebb és legszínvonalasabb hazai egyetem, a Corvinus is. Úgy tudni, ez nem Hoffmann Rózsa újabb partizán akciója, ezt maga a Kedves Vezető tervelte ki. Nem vitás, hogy van mit ésszerűsíteni a felsőoktatás rendszerén, bár szerintem azt sem így, az oktatás szűkítésével kellene, hanem az elitképzés és a tömeges képzés szétválasztásával. Az viszont egyenesen hajmeresztő, hogy indulatok és politikai megfontolások miatt éppen a legjobbak egyikét akarják felszámolni. Azt írom, felszámolni, mert nem egyszerűen az önállóságát szüntetnék meg, mint egyes kamu főiskoláknak, hanem széttrancsíroznák, legalább háromfelé osztanák, a tanári kar egy részét meg nyilván szélnek eresztenék.  

Téveszme: a Corvinus baloldali fészek, ideje felszámolni, a közgazdászok állandóan akadékoskodnak, és már az is gyanús, hogy a Közgáz korábban Marx Károly nevét viselte. 
 
A valóság: a Közgáz nem a baloldal, hanem a szakmaiság fellegvára, számos professzor inkább jobboldali – más kérdés, hogy ettől még lehet lesújtó a véleményük Matolcsy tevékenységéről. A saját szakterületén kimagaslóan ez a legjobb egyetem Magyarországon, de az összes felsőoktatási intézményt figyelembe véve is az egyik legjobb, az például egyértelmű, hogy külföldön a Corvinust ismerik el a leginkább. Orbán Viktor viszont régóta neheztel az egyetemre és a közgazdász szakmára, ennek a 90-es évek közepe óta többször hangot is adott. Utálják a rektort is, akinek fő bűne, hogy a neve felmerült, mint a szocik esetlege miniszterelnök jelölje még mielőtt kikötöttek Bajnai mellett.  
 
Magyarázat: a Kedves Vezető úgy hiszi, az éppen urnák elé járuló állampolgárok 52 százalékának szavazata felhatalmazza, hogy mindent a saját ízlése szerint alakítson át, az alkotmánytól a közterek elnevezéséig bezárólag. Ami más világszemléletet tükröz, vagy csak túlságosan önálló, annak pusztulnia kell, hiszen aki nincs velük, az ellenük. Az pedig kulcskérdés, hogy ha pénzről van szó, senki se pofázzon bele a dolgukba, nem véletlen az Alkotmánybíróság és a Költségvetési Tanács kiherélése. Ebbe a sorba illeszkedik a Corvinus szétverése is, hiszen a Közgáz már a Kádár-rendszerben is önállóságra nevelő intézmény volt. 
 
Ezt személyes tapasztalatból is tudom, oda jártam és olyan tanáraim voltak, mint Pach Zsigmond Pál, Berend T. Iván vagy Juhász Gyula. Hogy jobboldali ikonokat is említsek, oda járt Bod Péter Ákos és Járai Zsigmond is, Chikán Attila és Jeszenszky Géza pedig ott tanított. Azokat a fideszes trollok által gyártott kommenteket meg egyenesen röhejesnek tartom, amelyek most azzal próbálják lejáratni az egyetemet, hogy Marx nevét viselte. Először is egy egyetem színvonalát és szellemiségét nem a ráaggatott név határozza meg, másrészt pedig aki Marxot azonosítja a régi rendszerrel, az éppen annak egyik legnagyobb, legitimációs hazugságát teszi magáévá. 
 
Ha tényleg sikerül kicsinyes politikai bosszúból szétverni a Közgázt, azt egyetemi hallgatók generációi, a hazai közgazdászképzés sínylik meg. Áttételesen pedig az egész magyar gazdaság, vagyis mi mindannyian.
 

Szólj hozzá!

Címkék: fidesz egyetem orbán viktor corvinus matolcsy

Orbán hazudik: íme 13 + 1 megszorítás

2011.05.03. 19:08 nocenz_Ura

A Zember, Aki Soha Sem Hazudik, most aztán végleg elbúcsúzhat ettől a becenevétől: azt találta mondani a szociális kérdőívezgetés kapcsán, hogy nem lesznek megszorítások. Már hogyne lennének, rengeteg megszorítást jelentettek már be vagy készítenek elő suttyomban, miközben korlátozzák a munkavállalók jogait. Most összegyűjtöttem egy szomorú listába 13 + 1 megszorítást

Téveszme:
nem lesz megszorítás (a Kedves Vezető személyes porhintése)

A valóság: az Orbán-kormány a munkavállalókkal, illetve az alacsony vagy átlagos jövedelmű családokkal fizetteti meg a gazdagoknak nyújtott kedvezmények és saját gazdaságpolitikai hibái árát. Az összességében brutális megszorítást jelentő intézkedéseket a "nem szorítunk meg" látszatának fenntartása érdekében csepegtetve jelentik be (sőt esetenként úgy kell kihámozni azokat a Brüsszelnek küldött angol nyelvű anyagokból, amelyek néha ellentmondanak a magyar nyelvű változatoknak).

Magyarázat: megpróbáljuk áttekinthető formában összefoglalni azt, ami már kiderült. 13 +1 olyan intézkedést gyűjtöttünk össze, amely a munkavállalók kiszolgáltatottságát növelik, bár szó sincs főnyereményről. Már csak azért sem, mert valószínű, hogy ezzel még nincs vége a kiadáscsökkentő kormányzati lépéseknek. A listánkon szereplő megszorításokat ugyanis a Széll Kálmán néven futó Orbán-csomagból, az Európai Uniónak átadott konvergencia programból, a munkatörvénykönyvének tervezett módosításából és a nemrég bejelentett bürokráciacsökkentő programnak a "foglalkoztatás adminisztrációjának csökkentésére" irányuló részéből szedtem össze - ám a kormány által felszámolt Költségvetési Tanács szakértői szerint jövőre 1040 milliárd, 2013-ban pedig akár 1500 milliárd forintos lyuk tátonghat a költségvetésben, ha a kabinet nem szánja rá magát újabb fájdalmas lépésekre.

1.    Könnyebb lesz kirúgni a dolgozót
Nem kell majd a versenyszférában sem indokolni a munkavállaló elbocsátását. A most hatályos szabályok szerint ez kötelező, a Nemzetgazdasági Minisztérium viszont azt állítja, hogy a módosításnak köszönhetően a vállalkozások évente 16 milliárd forintot takaríthatnak meg, sőt ez végső soron a munkavállalónak is jó (?), mert az indoklás "méltánytalan" lehet.

2.    Csökkentik a felmondási időt
A terv konkrét részletei még nem ismertek, a változtatás iránya azonban egyértelmű.

3.    Drasztikusan megvágják a munkanélküli ellátást
Aki a fentiek miatt akár csak átmenetileg is munkanélkülivé válik, az eddiginél sokkal rosszabb helyzetbe kerül. Az álláskeresési járadék - vagyis a munkanélküli segély - folyósításának időtartamát kilencről három hónapra csökkentik január elsejétől, miközben átlagosan több mint másfél évig tart az álláskeresés. Az álláskeresési járadék megszűnése után eddig folyósított álláskeresési segélyt pedig megszűnik. Nem mellékes, hogy a kormány ígéretei ellenére eddig nem csökkent, hanem nőtt a munkanélküliek száma.

4.    Csökkentik és megadóztatják a végkielégítéseket
Új szabályokat vezetnek be a végkielégítések megállapításánál, de hogy ez pontosan mit jelent, még nem tudni. Az viszont már tavaly eldőlt, hogy visszamenőleg is megadóztatják a végkielégítéseket. A 98 százalékos adó természetesen nagy tömegben nem a mutyizó haveroknak nyújtott "erkölcstelen" kifizetéseket viszi el, hanem a több évtized munka után kifizetett törvényes járandóságokat bányászok, tanárok, mérnökök, köztisztviselők stb. esetében.

5.    Hosszabb lesz a próbaidő
Hat hónapra növelik a versenyszférában is az eddig három hónapos próbaidőt, ami alatt indoklás nélkül és azonnali hatállyal lehet elbocsátani a munkavállalót. A tapasztalatok szerint a munkáltatók eddig is maximálisan kihasználták a próbaidőben rejlő egyoldalú előnyöket, és ott is próbaidőt alkalmaztak, ahol az teljesen indokolatlan volt.

6.    Nem lesz üzemi tanács, ha a munkáltató nem akarja
Ma még kötelező üzemi tanácsot választani, ha az adott munkahelyen a foglalkoztatottak létszáma meghaladja az 50 főt. Matolcsy György minisztériuma szerint azonban ez teljesen felesleges, sőt káros. Indoklásuk szerint az üzemi tanács "a munkavállaló valós védelmét ellátni nem tudó, a vállalatvezető idejét rabló kötelezettség".

7.    Korlátozzák a sztrájkjogot
A kormány idén január elsejével korlátozta a sztrájkjogot, miután egyéni képviselői indítvánnyal újraszabályozták az elégséges szolgáltatást anélkül, hogy erről egyeztettek volna a szakszervezeti szövetségekkel, vagy az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal. A törvény korábban is előírta, hogy a még elégséges szolgáltatásról a munkáltatónak és a szakszervezeteknek kell megállapodniuk, de a sztrájk ennek hiányában is jogszerűnek számított. Most viszont nem lehet megtartani a közszolgáltatások területén a munkabeszüntetést addig, amíg nincs megállapodás az elégséges szolgáltatásról. (Vagyis a munkáltató egy ideig könnyedén megakadályozhatja a sztrájkot.) Ha a felek nem tudnak megegyezni, akkor a munkaügyi bíróság határozza meg az elégséges szolgáltatás mértéket.

8.    Bevezetik az 5,5 napos munkahetet
A folyamatos üzemű vállalkozásoknál bevezetik az 5,5 munkanapos munkahetet. A Brüsszelbe kiküldött konvergencia program szerint véglegessé teszik azt a szabályt, amelyet még a Gyurcsány-kormány fogadott el - akkor még hangsúlyozottan ideiglenes megoldásként. Ha a válság, például a megrendelések visszaesése miatt csökkentették a dolgozók munkaidejét, akkor az élénkülés idején ennek mintegy ellentételezéseként megemelhetik a heti munkaidejüket 44 órára, miközben csak annyit fizetnek, mintha 40-et dolgoznának.

9.    Hosszabb lehet a munkaidő - túlórapénz nélkül
A Nemzetgazdasági Minisztérium azt tervezi, hogy egyébként is rugalmassá teszi a munkaidőt, eszerint a munkáltatónak csak egy - heti 48 vagy 60, illetve napi 12 órás - keretet kell betartania, a munkavállaló egy-egy nap akár 4 vagy 12 órát is dolgozhat. A rugalmas munkaidő miatt megspórolható a rendkívüli munka után fizetendő bér, magyarán nem fizetnek túlórát. A minisztérium azt vélelmezi, hogy ez jelentősen javíthatja a foglalkoztatást, bár nekünk pont az ellenkezője tűnik logikusnak, hiszen kevesebb belső tartalékra lesz szükség.

10.    Túlóráért nem fizetnek, csökkentik az éjszakai és hétvégi bérpótlékot
Akkor sem lesz kötelező kifizetni a túlórát, ha a rugalmas munkaidővel nem lehet teljesen elkerülni a rendkívüli munkavégzést. A munkaadó megválthatja majd szabadnapokkal. A mostani munkatörvénykönyve szerint túlmunkáért bérpótlék jár, vagyis 50 százalékkal magasabb órabér. Ha pihenőnapon kell dolgozni, akkor az órabér a duplájára emelkedik. Felülvizsgálnák az éjszakai és hétvégi bérpótlékot is, de erről még nem tudni részleteket. Mindenesetre a hétvégi pótlék megnyirbálása új megvilágításba helyezheti a vasárnapi nyitva tartás tervezett tilalmát is, hiszen alacsony pótlék mellett a munkavállalónak sem éri majd meg vasárnap dolgozni.

11.    Elaprózzák a szabadságot, kevesebb szabadságot kapnak a kismamák
A tervek szerint a jövőben a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, ha ez gazdasági érdeke. Ma még a munkavállaló rendelkezik a szabadsága negyedével, de a többiről is egyeztetni kell vele és legalább 30 nappal a tervezett szabadságolása előtt ezt meg kell vele beszélni. Szakértők szerint megnehezíti a családok életét, ha a szülők nem a gyerekek iskolaszünetében, nyáron kapják a szabadságukat. A munkavállalónak legalább két hét folyamatos pihenésre van szüksége a felfrissüléshez. A gyesről visszatérő kismama szabadságát pedig nem kötelező kiadni, pénzben is megváltható lesz. Ez azon ritka javaslatok egyike, amelyek esetenként a munkavállalóknak is kedveznek. Egy évről viszont fél évre csökkentik azt az időszakot, amikor a gyermekgondozás céljából otthon lévő kismama fizetett szabadságra jogosult.

12.    Szűkítik a munkabalesetnek minősülő balesetek körét
A kormány azt akarja elérni, hogy a munkáltatóknak évente 2 milliárd forinttal kevesebb kártérítést kelljen kifizetniük a balesetet szenvedő alkalmazottaiknak. Ennek érdekében mentesíteni akarják a kárfelelősség alól a munkáltatót az "ésszerűtlen esetekben". Jelenleg minden olyan baleset munkabalesetnek minősül, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri. Így például az is munkabaleset, ha munkába menet éri közlekedési baleset a dolgozót.

13.    Sok munkakörben törlik a szakképzettség követelményét
A kormány szerint számos helyen feleslegesek a képesítési követelmények, és arra hivatkoznak, hogy ezek eltörlésével a szakképzetlen emberek több lehetőséghez jutnak és 100 új legális munkahely jöhet létre. A valóságban azonban inkább arról lehet szó, hogy a munkáltatók így olcsóbb munkaerőhöz jutnak: minimálbért (78 ezer forint) fizethetnek a szakképzetteknek járó garantált bérminimum (94 ezer forint) helyett.

+1 Befagyasztják a béreket a közszférában
Miközben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt állította, hogy emelik a közszférában a béreket, a konvergencia program Brüsszelbe kiküldött angol nyelvű változatának 35. oldalán az olvasható, hogy a bérek nem fognak emelkedni a közszférában. A minisztérium utólagos magyarázkodása szerint "a szuperbruttósítás fokozatos kivezetése a nettó kereseteket növeli", ennek azonban ellentmond, hogy a bértábla be van fagyasztva és elvették azt a bérkompenzációt, amely a megszüntetett 13. havi bért volt hivatott pótolni.

A szakszervezetek felháborodással fogadták a munkavállalók kiszolgáltatottságát növelő módosításokat és tiltakozási hullámot helyeztek kilátásba. A szakszervezetek szerint elfogadhatatlan, hogy a munkavállalóknak kell összehúzni a nadrágszíjat az államadósság csökkentése érdekében, miközben hiányoznak a gazdasági számítások a tervezett intézkedések mellől. A munkavállalók képviselőivel ráadásul egyáltalán nem egyeztetett a kormány, csak a munkaadói érdekképviseletekkel.

Az egymásra torlódó megszorításokra jórészt az egykulcsos adó teljesen elhibázott bevezetése miatt van szükség. A költségvetés elkerülhetetlen konszolidációja sokkal igazságosabb és kevésbé fájdalmas lehetett volna. Az is elkeserítő, hogy ezek a lépések nem kötődnek előremutató strukturális reformokhoz, sőt a nyugdíjreformot is sikerült visszacsinálni. Vagyis az áldozatokat zömmel rövid távú költségvetési célok érdekében hozzuk, anélkül, hogy megoldanánk az ország hosszú távú fejlődését. Még szerencse, hogy egyéves késlekedéssel, jórészt a külföldi kormányok, a piac és az unió együttes nyomására a kormány végre felhagyott a megalapozatlan álmok kergetésével és elkezdett a gazdasággal érdemben foglalkozni. Továbbra is nagy kérdés azonban, hogy mennyire következetesen hajtja végre a konszolidációt és mennyire lehet eltántorítani attól, hogy minden terhet az eleve legkiszolgáltatottabb rétegekre hárítson.
 

Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság hazugság orbán viktor megszorítás

Miért pont most, miért Sukoró?

2011.04.30. 20:42 nocenz_Ura

Az nem meglepő, hogy Gyurcsányt megpróbálják börtönbe juttatni, elvégre ezt már a választások előtt megígérték a Fidesz rajongótáborának, s ennél is fontosabb, hogy a Kedves Vezető személyes bosszúvágya kielégüljön. De miért pont most, és miért Sukoró ürügyén? Mint azt már korábban megírtam, a Párt feltűnő módon mindig politikai kampányaihoz igazítva, azokat kiszolgálva mozgósítja vasöklét, az ügyészséget. Most éppen meg kell osztani az ellenzéket, egymásnak kell ugrasztani az MSZP-t és az LMP-t, mert a fideszalkotmány közös bírálata elvezetethetett volna a két párt viszonyának normalizálásához, akár együttműködéséhez. Sukoró-ügyben pedig a feljelentést Schiffer András, az LMP frakcióvezetője tette még évekkel ezelőtt.

Téveszme:
a független ügyészség csak teszi a dolgát, különben is, már az elszámoltatási biztos is megmondta, hogy a szálak Gyurcsányhoz vezetnek.

A valóság: a Sukoróhoz köthető vádak nagy valószínűséggel eleve nem állnak meg a bíróság előtt, az meg végkép nehezen értelmezhető, hogy a szálak valahova vezetnek. Mert konkrétum, az eddig egy sem hangzott el.
 
Magyarázat: nem azt állítom persze, hogy Gyurcsány lelkén nem szárad néhány komoly elkúrás, ezt egyébként már ő maga is többször elismerte. Hogy mit és hogyan kúrt el szerintem a volt kormányfő, már részletesen megírtam. Itt most elég annyi, hogy politikai hibáért politikai felelősség jár, büntető eljárás pedig csak Btk-ban kodifikált bűncselekményért. Normális országban legalábbis, ahol nem a politikai kívánalmak határozzák meg a bűnüldöző hatóságok mozgását.

Sukoró esetében pedig nehéz a projekt okozta kárról beszélni, hiszen semmi sem valósult meg. Szerintem igazából az okozott komoly nemzetgazdasági kárt, hogy leállították a fejlesztést. Több ezer munkahelyről, jelentős beruházásról, folyamatosa adóbevételről mondtunk le. A vád alapja egy Fidesz-közeli értékbecslő tendenciózus véleménye a cserére kijelölt földterületek értékéről – ez pedig ellentmond az összes többi értékbecslésnek. Arról, hogy ez az értékbecslő milyen hajmeresztő hibákkal dolgozik, egy másik ügy kapcsán már írtam.

Annak, hogy pont ezzel a mondvacsinált üggyel vádolják Gyurcsányt, két oka lehet. Az egyik, hogy egy év alatt minden igyekezet ellenére nem sikerült igazi fogást találni rajta. A dolgot nyilván megnehezíti, hogy Gyurcsány nem megélhetési politikus és ő maga biztosan nem vitt ki pénzt nokiás dobozokban, de szőlőültetvényt sem szerzett – ma ugyanis biztosan sokkal gazdagabb lenne, ha marad az üzleti szférában és nem csap fel politikusnak. A pártfinanszírozással sem lehet megfogni, mert ha belekötnek az MSZP pártfinanszírozásába, óhatatlanul felmerül a Fidesz hasonló üzelmeinek a kérdése, meg különben is, ezzel csak Gyurcsány párton belüli ellenfeleinek ártanának.

A fő ok azonban, amire a bevezetőben is utaltam, hogy megpróbálják ellehetetleníteni a két ellenzéki párt együttműködését az alkotmány és az előttünk álló sarkalatos törvények ügyében. A Fidesznek most nagyon fontos az ellenzék megosztása. Árulkodó, hogy a Magyar Hírlap is azt harsogta a címlapján, hogy Schiffer vádolja Gyurcsányt.

Arról is írtam már, hogy az ügyészség feltűnő módon mindig akkor lép, amikor az időzítés a Párt aktuális céljait a legjobban szolgálja. Emlékezetes módon így volt ez a választási kampányban és nemrég a szakszervezetek készülő tiltakozási hulláma előtt a szakszervezetek közvetett – az üdülési alapítványon keresztül történő – letámadáskor is.


 

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: fidesz gyurcsány ügyészség

Gyurcsányt bíróság elé állítják?

2011.04.29. 13:25 nocenz_Ura

Mintha csak tegnapi, a Fidesz vasökle című bejegyzésem igazát akarnák igazolni, az ügyészség megint lépett egy nagyot a központi erőteret uraló Párt érdekében. Nem az a kérdés, hogy Gyurcsánynak vannak-e politikai bűnei, hibázott-e kormányfőként nagyokat is - az viszont egyszerűen marhaság, ha a sukorói beruházás miatt akarják meghurcolni. Arról nem is beszélve, hogy már a politikai és a jogi felelősség.

"A Legfőbb Ügyészség mentelmi jogom felfüggesztését kezdeményezte" - írja Gyurcsány a Facebookon. "Ahogy korábban ígértem, lemondok mentelmi jogomról. Arra kérem a Parlamentet, hogy adjon ki az ügyészségnek.

A nyúlfarknyi hivatalos levélből az derül ki, hogy hivatali visszaéléssel gyanúsítanak. Hogy milyen ügyben, azt csak feltételezni tudom. Minden esetre az értesítés 202/2009 számon indított büntetőügyről ír, az pedig tanúkihallgatás jegyzőkönyve szerint a sukorói beruházást fedi.

Ha a bíróságon kell megküzdeni önmagamért, politikámért, vagy éppen politikai ellenfeleimmel, hát legyen. Állok elébe."

1 komment · 1 trackback

Címkék: fidesz gyurcsány ügyészség

A Fidesz vasökle

2011.04.28. 23:48 nocenz_Ura

Lassan mindenki számára egyértelművé válhat, hogy a centrális erőteret birtokló Párt minden nagyobb politikai összecsapás előtt ugyanazt a jól bevált forgatókönyvet alkalmazza: megpróbálja kriminalizálni és ezzel lehetetlenné tenni politikai ellenfeleit. A terepet a kormánypárti sajtó agitproposai és a mára velük összeolvadó központi hírgyár, meg az elszámoltatási biztos készítik elő, a végén pedig bevetik a Párt vasöklét, az ügyészséget is. Különösen így van ez, ha a politikai hozadék mellett némi anyagi haszonra is lehet számítani.

Téveszme: a Fidesz csak rendet akar tenni, ki akarja takarítani a disznóólt. 

A valóság:
disznóól tényleg van, de mögöttes szándék is. A kampányok, sőt az ügyészség célirányos tevékenysége is a politikai harc fegyverei.
 
Magyarázat: Számos példát említhetünk a múltból, kezdve Molnár Gyula esélyes szocialista polgármesterjelölt feltűnően jól időzített meggyanúsításától a nyugdíjpénztári tőke einstandolását kísérő fenyegetésekig. Félreértés ne essék, könnyen meglehet, hogy a vádak egy részének volt alapja, elvégre a politikai elit és a vállalkozások jelentős részének lehet vaj a fején. Feltűnő viszont, hogy mindig csak az ellenfél kutyájának a kölyke kerül terítékre, és vannak persze nyilvánvalóan alaptalan vádaskodások is. Így például a magánnyugdíjpénztárakat közgazdaságilag nettó hülyeség volt a tőke eltőzsdézésével vádolni, nyilván ez is közrejátszott a kampány elcsendesedésében – persze csak azután, hogy az államosítás már lezárult.

Most ugyanezt a forgatókönyvet láthatjuk megvalósulni a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA), végső soron a szakszervezetek ellen kibontakozó kampányban. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Kehi feljelentést tett, mert szerinte az állam és a szakszervezetek által közösen létrehozott alapítvány, pontosabban a tulajdonát képező ingatlanokat kezelő Vagyonkezelő Zrt. 2004-ben egy bonyolult tranzakció keretében kilenc szállodát áron alul átjátszott a Hunguest Hotels Zrt-nek, amelynek többségi tulajdonosai magánszemélyek. Ezzel állítólag milliárdos kárt okoztak az alapítványnak. A kormánypárti sajtó megvádolta a szakszervezeti vezetőket is, mondván, hogy a szociális üdültetésre szánt pénzből százmilliókat saját magukra költöttek.

Az időzítés persze nem véletlen: az Orbán-csomagból, a konvergencia programból, a munkatörvénykönyve módosításából és a bürokráciaellenes programból mára összeállt egy brutális megszorítás sorozat, a munkavállalói jogok megkurtításának képe. A szakszervezetek máris tiltakozási hullámot helyeztek kilátásba, a Párt ezért most úgy gondolhatja: itt az ideje a szakszervezeti vezetők lejáratásának, ha lehet megfélemlítésének.

Az sem mellékes, hogy az Orbán-kormány tavaly elindította az üdülési alapítvány államosítását, lényegében kisemmizve az alapító szakszervezeteket, amelyek 1992-ben bevitték a MNÜA-ba a vagyonuk jelentős részét. A szakszervezetek akkor is tiltakoztak, de hiába. A mostani kampány egyik célja lehet ennek a lépésnek a megideologizálása. Nyomást lehet gyakorolni Leisztinger Tamás szocialista közelinek tartott nagyvállalkozóra is, aki érdekelt volt a Hunguest Hotelsben.

Hat szakszervezeti konföderáció közös közleményben tiltakozott az ellenük indított rágalomhadjárat ellen. Ők is úgy látják, hogy a lejárató kampány célja elterelni a figyelmet a kormány húsbavágó intézkedéseiről és a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványba bevitt szakszervezeti üdülővagyon államosításáról. A károkozás vádjára a szakszervezetek azzal válaszoltak, hogy az alapítvány vagyona az alapítás óta 4,8 milliárd forintról 20,2 milliárd forintra nőtt. Mindez bizonyára nem hatja meg a Pártot és az ügyészséget, borítékolható, hogy a várható masszív szakszervezeti megmozdulásokat végigkísérik majd az újabb és újabb "leleplezések".

Szólj hozzá!

Címkék: fidesz ügyészség szakszervezetek

Az álamfő aláírta, ideje feleszmélni

2011.04.25. 16:52 nocenz_Ura

A Kedves Vezető személyes „álamfője” némi felhajtás kíséretében aláírta a Fidesz-alkotmányt, amellyel a centrális erőtért elfoglaló párt mozgásterét kívánták bővíteni és amellyel nem mellékesen Orbán Viktor egy évvel ezelőtti választási győzelmét akarták megünnepelni. (Az utóbbit lényegében maga a Kedves Vezető ismerte be húsvéti üzenetében.) Azt tapasztalom azonban, hogy a nép többségét hidegen hagyja az egész alkotmányosdi, nem igazán tulajdonítanak neki jelentőséget. Pedig előbb-utóbb a mindennapjaikban is érezni fogják a hatását.

Téveszme: az egész alkotmányosdi úri huncutság, a politikusok meg néhány túlbuzgó értelmiségi játékszere, az ellenzék meg persze hivatalból ugrál. Az csak egy papír, attól sem jobb, sem rosszabb nem lesz az életünk.

A valóság: az alkotmány megszabja az állam működési módját, azt, hogy milyen a viszonya az állampolgárokkal. Meghatározza azt is, milyen irányultságú és szellemiségű törvények szabályozhatják mindennapjainkat. A fekete leves még csak ezután jön: az új alkotmány alapján készülnek majd a kétharmados törvények, azok pedig már sokaknak fognak fájni. 
 
Magyarázat: azt, hogy mi a baj az alkotmányozás módjával (egyedül, egyeztetések nélkül verték keresztül erőből) és tartalmával (számos alapjogot korlátoz, egy szekértábor szemléletét alkotmányos szintre emeli) már részletesen taglaltam. Arról viszont még kevés szó esett, miért is nem verte ki az alkotmányozás a biztosítékot. Közrejátszik ebben a politikával szemben hagyományosan meglévő és az utóbbi években felerősödött gyanakvás, ellenszenv is, csakúgy, mint az emberek többségének alacsony politikai és jogi ismeretei. Fontos tényező az ellenzék erőtlensége és szétaprózottsága is, nincs, aki hitelesen, nagy tömegeket meggyőzve érveljen ebben a nehezen eladható ügyben.

Mára azt is látnunk kell, hogy a Fidesz rájátszott erre a közhangulatra, azért sietett az alkotmányozással, hogy azt még a fájó megszorítások, a támogatás elvesztése előtt lezárhassa, és az új alkotmány fedezékéből háborítatlanul, időben keresztülverhesse a neki kedves kétharmados törvényeket is. Az értékítéletet gondosan kerülő, gyakran csak a politika technikáját minősítő politológus, Török Gábor talán még csettint is: ügyes! Mert hatalomtechnikai szempontból kétségkívül az, csak éppen egy egész ország látja majd kárát.

Szólj hozzá! · 4 trackback

Címkék: fidesz orbán viktor alkotmány álamfő

Világszabadalom? Minek az nekünk!

2011.04.24. 18:14 nocenz_Ura

Egy konkrét példát ismertetve egyszer már írtam arról, hogy a Kedves Vezető kormánya leállította a kutatás-fejlesztés finanszírozását, lehetetlen helyzetbe sodorva az innovációs tevékenységet (A jövő felélése elkezdődött). Most újabb szomorú példát mutathatok be, pedig magyar tudósok komoly egészségügyi és gazdasági haszonnal kecsegtető, világraszóló eredményt értek el: áttörést a szívinfarktus és a szélütés kezelésében. Csak éppen lehet, hogy elvész a világszabadalom és kidobhatjuk az ablakon a sok éves munka eredményét, mert visszatartanak nyomorult 80 millió forint pályázaton régen elnyert kutatási támogatást.

Téveszme:
az a cél, hogy Magyarország „innovációs teljesítménye az évtized közepére érje el az EU átlagos innovációs teljesítményét” (Új Széchenyi Terv)

A valóság: a kutatás-fejlesztés, az innováció támogatását a kormányváltáskor gyakorlatilag teljesen megvonták, itt is mindent a rövid távú költségvetési megtakarításnak rendeltek alá. Elvileg mostanában újraindítják a kifizetéseket, de az elvesztegetett időt, a csődbe ment, szétesett fejlesztő vállalkozásokat nem lehet pótolni.

Magyarázat: áttörést értek el magyar kutatók a szívinfarktus és a szélütés kezelésében. Az MTA Enzimológiai Intézetének munkatársai és az ELTE kutatói olyan molekulákat állítottak elő, amelyek az emberi vérben szelektív módon gátolják az infarktust követő sejtpusztulásért felelős enzimeket. A forráshiány miatt viszont a hazai kutatások leállhatnak, a szabadalmak elveszhetnek, kárba veszhet sok év munkája. Versenyhelyzetet teremt, hogy angliai kutatók bejelentettek egy, a magyar tudósokéhoz hasonló felfedezést.

A pályázati pénzek napokban megindított kifizetése remélhetően hozzásegíti a magyar kutatókat a munka folytatásához, és ahhoz, hogy ne szalasszunk el egy világsikert - fogalmazott Závodszky Péter akadémikus, hozzátéve, hogy több mint egy éve nem jutottak hozzá egy már elnyert, 80 millió forintos támogatási összeghez.

A veszélybe sodort magyar szabadalomról itt olvashatnak bővebben.


 

Szólj hozzá!

Címkék: fidesz innováció megszorítás szabadalom

Nem tisztelem az új alkotmányt

2011.04.19. 00:38 nocenz_Ura

Az új Orbán-rendszer csak egy ruha, valójában a nemzet a test, azon az Orbán-rendszer a ruha. Mielőtt Szalai Anomália rám küldené a gondolatrendőrség rohamosztagát, hogy így belerondítok az alkotmányozás fennkölt ünnepébe, emlékeztetném arra, hogy ezek a szófordulatok magától a Kedves Vezetőtől származnak. Persze ő nem a saját tákolmányára, hanem a jelenleg még érvényes köztársasági alkotmányra mondta mindezt.

Téveszme:
minden magyar honfitársunk büszke lehet erre az alkotmányra, (...) ez az alkotmány mindenkié lesz (Lézer Jani Fidesz frakcióvezető). Amikor a Tisztelt Ház elfogadta Magyarország új alaptörvényét... lezárta az elmúlt 67 évet is, legalábbis amennyiben azt alkotmányos tekintetben a legitim alkotmány érvényesülésének hiányával írjuk le (Kövér László házelnök).

A valóság: a ma elfogadott alkotmány – bár formálisan legális – illegitim abban az értelemben, hogy egyáltalán nem fejezi ki a nemzet egységét, a nemzet jelentős része nem érzi magáénak, nem is érezheti, mert nem vele és nem érte készült, hanem ellene. Nincs tekintettel a véleményére, hanem egyetlen politikai szekértábor, sőt azon belül is egy szűk kör nézetét, ideológiáját akarja rákényszeríteni az egész politikai nemzetre. És akkor még nem is beszéltünk számos alapvető jog sérelméről.
 
Magyarázat: az új alkotmány több sebből vérzik. Botrányos elfogadásának a módja, mert a Fidesz azzal kezdte, hogy felmondta a politikai egyezséget az alkotmányozáshoz szükséges 4/5-ös konszenzusról, és ezzel megüzente az ellenzéknek, hogy nem számít, mit mond. Nem csoda, hogy ezek után kivonultak. Mára már Szili Katalin is belátta, hogy hiba volt elvállalni a biodiszlet szerepét, hiszen minden javaslatát lesöpörték.

Botrányos a preambulum, és az egész szöveg szellemisége, mert elfogadhatatlan azoknak, akik nem osztoznak a Fidesz világnézetében és sért számos kisebbséget, társadalmi csoportot. Még szerencse, hogy módosították az eredeti szöveget és legalább a magyarországi nemzeti kisebbségeket elismerték államalkotó tényezőnek.

Az Orbán-tákolmány érdemi részéből pedig egy vaskos lóláb lóg ki: egyértelmű, hogy az egésznek egyetlen célja van, a jelenlegi hatalom bebetonozása, minden következő kormány ellehetetlenítése. Ezeket a kifogásokat sokan kifejtették már részletesen, magam is így tettem a korábbi bejegyzésekben, nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni. Ami pedig a múlt lezárását illeti: ez sem igaz. Az új alaptörvény éppen hogy egy új – remélhetőleg rövid – fejezetet nyit az ország történelmében. Az elmúlt 20 évét meghaladó, alkotmányos szintre emelt megosztottság korát.

129 komment

Címkék: fidesz orbán viktor alkotmány

Amit szabad Wittner Máriának, nem szabad a névtelen kommentelőnek?

2011.04.16. 21:54 nocenz_Ura

A Fidesz által figyelemterelés céljával generált műbalhék közül a legújabbat egy idétlen, de – mint azt minden internetező tudja – egyáltalán nem szokatlan, vagy kirívó komment körül csapták. A narancsos média és nyomukban a "közszolgálati" csatornák már azt vizionálták, hogy meg akarják ölni a Kedves Vezetőt, és persze igyekeztek az egészet Gyurcsány nyakába varrni. A műbalhé megalapozatlanságát már sokan megírták, egy szempontot azonban eddig nem olvastam sehol (persze lehet, hogy csak nem voltam elég szorgalmas). Nos, arról van szó, hogy az a párt háborodott fel egy Facebook oldal egyik névtelen olvasójának megjegyzésén, amely teljességgel védhetőnek vélte, hogy egyik parlamenti képviselője az országházban adjon elő hasonló kirohanást: a neki nem tetsző politikus halálát kívánja. 

Téveszme:
Gyurcsány üzleti és baráti köre átlépett minden határt (Szijjártó Péter, nemzeti bullshit generátor). Terrorveszély áll fenn, a drága pénzért létrehozott terrorelhárító szervezet végre megtalálta első komoly feladatát.

A valóság: Gyurcsány bizonyára nem ismeri azt az olvasót, aki egy kifogásolható megjegyzést írt nem is a volt kormányfő, hanem egy híve Facebook bejegyzéséhez. Gyurcsány ráadásul meggyőzően elhatárolódott ettől a szemlélettől, nem úgy, mint a Fidesz vezetői Wittner Máriától.
 
Magyarázat: a zemberek emlékezete véges, felgyorsult világunkban hamar töröljük a koponyánkban zakatoló merevlemezt, hogy ráférjen a folyamatos információ cunami újabb hulláma. Wittner botránya mára feledésbe merült, pedig nem volt csekélység, amit művelt, parlamenti felszólalásban kifogásolva, hogy Horn Gyula még nem halt meg. A feledésben bízhatott Szijjártó Péter, a Kedves Vezető személyes bullshit generátora is, amikor röviddel Wittner balhéja után elő mert állni a Viktor ellen forralt véres merénylet meséjével.

Szijjártó és stábja ráadásul ismét a zemberek tudatlanságára épít, joggal feltételezi, hogy sokan azt sem tudják mi az a komment egy Facebook bejegyzéshez. Kiküldik a terrorelhárítókat egy kommentelőhöz? Megőrültek? És csak az internet számít? Vagy ha a WC-n ülve, a nyomtatott sajtót lapozva felháborodásomban kicsúszik a számon, hogy a kurva anyját, esetleg este a kricsmiben azt mondom a haveroknak, hogy basszus, dögöljenek meg, akkor máris jön a fekete autó?

Amúgy még ma is sokkal gyakoribb a blogok kommentjeiben, hogy Gyurcsányt kívánják kötélre vagy a Dunába. Sőt, pár éve tömegek masíroztak Budapest utcáin azt skandálva, hogy "Gyurcsányt a Dunába, zsidókat meg utána" – most akkor gondoljam azt, hogy azt Orbán "üzleti- és baráti köre" szervezte?
 

Szólj hozzá!

Címkék: fidesz gyurcsány orbán viktor wittner mária szijjártó péter

Alkotmányos időutazás

2011.04.13. 00:49 nocenz_Ura

Akár büszkék is lehetnénk az alkotmányt összetákoló fideszes képviselőkre, elvégre ritka nagy kunszt egy egész országot időutazásra vinni. Márpedig jogi és ideológiai értelemben most ez történik: Orbánék létrehoztak egy gigantikus időhurkot, és Magyarország múltjából eltüntetik az 1944 óta napjainkig tartó időszakot. Ha a komcsiknak nem is, nekik még sikerülhet a múltat végkép eltörölni. Arról van szó, hogy a véglegesített alkotmány szövege, pontosabban annak preambuluma megtagadja mindazt, ami az 1944-es német megszállás után történt, így a világháború után rövid ideig fennálló második köztársaságot, de még a 89-es rendszerváltás után kialakuló harmadik köztársaságot is.

Téveszme:
a preambulum csak szimbolikus jelentőségű (ezerszer elsütött érv). A készülő új alkotmány – bár nem hibátlan – sokkal legitimebb, mint a mai, mert azt nem egy demokratikusan választott parlament fogadta el felhatalmazás nélküli pártok egyezkedése után és Szűrös Mátyás hirdette ki (szintén többször hangoztatott érv, én ma a Mandineren találkoztam vele).

A valóság: ami a preambulumot illeti, éppen az az egyik baj vele, hogy szokatlan módon nem csak szimbolikus szerepe van, hanem fontos jogforrás is, a készülő alkotmány törzsszövege szerint (Q cikk) az alaptörvény rendelkezéseit a Nemzeti Hitvallás szellemében kell értelmezni ("Az Alkotmány rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti Hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni."). Ugyanúgy jogforrás tehát, mint a történeti alkotmány, bármi legyen is az. Ellentétben a most hatályos alkotmánnyal, amely az új életbe lépése után nem lesz jogforrás, nem ismerik el a jogfolytonosságát, aminek borzasztó gyakorlati következményei lehetnek (például valószínűleg felejthetjük az elmúlt 20 év alkotmánybírósági döntéseit). Ami meg a legitimitást illeti, szűken értelmezett jogtechnikai szempontból igaza van a Mandinernek, csak politikai, erkölcsi és közérzeti szempontból nincs. Mert a most még hatályos alkotmányt elfogadásakor az összes politikai erő támogatta, a Fidesz is, a nép is szinte egyhangúlag elfogadta. A készülő újjal pedig egyáltalán nem ez a helyzet.
 
Magyarázat: a preambulummal a másik fő gond, hogy egyetlen politikai erő ideológiáját próbálja a nemzeti ideológia szintjére emelni, ezzel pedig az alkotmányt a napi politikai csatározások fegyverként használható furkósbotjává akarja silányítani. Az eredmény persze az, hogy az alkotmány is a napi politikai csatározások tárgya lesz.

Az időutazás egyébként nem áll meg 1944-nél, bizonyos értelemben, az állameszme ideológiai alapjait tekintve visszaugrunk a felvilágosodás kora elé. Lobogtatjuk a keresztény hitet és teszünk az állam és az egyház szétválasztására. Minden hatalmat egy kézbe összpontosítunk és teszünk a fékek és az ellensúlyok, a hatalommegosztás elvére. Megkérdőjelezzük az embernek alanyi jogon járó alapjogok egy részét (ezeket vagy ki kell érdemelni, vagy már nem is említjük az alkotmányban) és az igazságszolgáltatás függetlenségét.

A Horthy-rendszer, a maga keresztény nemzeti kurzusával tiszteletre méltó hagyomány, csakúgy, mint a királyság a feudális állameszményt jelképező Szentkoronával, ellentétben az elmúlt 20 év bukdácsoló, de mégiscsak jogállami, haladó köztársasági korszakával.  

Ami a preambulumon túl van, azzal kapcsolatban inkább idézem az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) állásfoglalását, elvégre sokkal precízebben összeszedték a kifogásokat, mint az nekem sikerülne.

Közös elemzésük szerint az alaptörvény-javaslat ellehetetleníti a politikai váltógazdálkodást, gyengíti a fékek és ellensúlyok rendszerét, a választójog kiterjesztésével pedig indokolatlanul átalakítja a politikai közösség kereteit. Ha elfogadják az alaptörvényt, az alapjogok a korábbinál alacsonyabb szintű védelmet élveznek majd, e jogok kikényszeríthetősége pedig súlyos csorbát szenved az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítésével. A három szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy mivel a sarkalatos törvények tartalma ma még nem ismert, az Alaptörvény elfogadása csupán az alkotmányozási folyamat kezdetét és nem a végét jelenti.
A három szervezet kritikája az alábbiakban foglalható össze.

I. Az alkotmányozás menete nem felel meg a jogállamiság követelményeinek, az Alaptörvény súlyos legitimációs hiánnyal küzd. Az Alaptörvény-javaslat egypárti alkotmányozás eredménye, az összesen kilencnapos parlamenti vita pedig lehetetlenné teszi annak érdemi megvitatását.

II. Az Alaptörvény-javaslat indokolatlanul szakít a politikai közösség eddig elfogadott meghatározásával, mikor lehetőséget teremt arra, hogy az országhatáron kívül élő magyar nemzetiségű személyek is választójogot kapjanak, és ezzel olyan politikai döntések meghozatalában vegyenek részt, amelynek következményeit nem viselik.
 
III. Az Alaptörvény-javaslat szakít azzal az alapelvvel, amely szerint az alapvető jogok az embert ember mivoltánál fogva illetik meg tekintet nélkül kötelezettségei teljesítésére, érdemeire vagy társadalmi hasznosságára. Az Alaptörvény az alkotmány szintjére emeli a jobboldali-konzervatív világnézet értékeit, azok jegyében is korlátozhatóvá teszi az alapjogokat, ezzel pedig jelentősen felpuhítja az alapjog-korlátozás kritériumait. A jövőben alapvető jogok korlátozásának alapjául szolgálhat például a „hűség, a hit és a szeretet”. Megszűnik annak a lehetősége, hogy a jogszabályok alkotmányellenessége utólagos vizsgálatát bárki kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál, így az alapjogok kikényszeríthetősége súlyos csorbát szenved.

IV. Az Alaptörvény-javaslat gyengíti a kormány és az országgyűlési többség ellensúlyait, így az Alkotmánybíróságot és az ombudsmani intézményt. Az Alaptörvény-javaslat fenntartja az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását a költségvetést, a központi adónemeket érintő jogszabályok tekintetében. Az alkotmányozó a továbbiakban nem tart igényt a nemzeti és etnikai kisebbségek, a jövő nemzedék jogait védő ombudsmanokra és az adatvédelmi biztosra, így megszűnik az érintett jogok független intézményi védelme.

V. Az Alaptörvény-javaslat ellehetetleníti a demokratikus politikai versenyt és a politikai váltógazdálkodást. A központi költségvetés kikerül az Országgyűlés kizárólagos fennhatósága alól, az Országgyűlés pedig egyszerűen feloszlathatóvá válik. Az Alaptörvény-javaslat megfosztja a következő egyszerű többségű kormányt attól a lehetőségtől, hogy saját kormányprogramját megvalósítsa, hiszen olyan szabályozási tárgyköröket utal kétharmados többséggel elfogadható törvények körébe, mint az adótörvények vagy a nyugdíjrendszer.

 

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: fidesz orbán viktor alkotmány

A cenzúra fordítva is működik

2011.04.09. 18:56 nocenz_Ura

A közmédiumok megszállása és általában a sajtóra nehezedő nyomás nem csak azt eredményezi, hogy működésbe lép az öncezúra, bizonyos dolgokat nem mernek megírni, ha meg mégis, a merész újságíró az állását kockáztatja. Ennek a fordítottja is működik: meg kell írni az elvárt cikkeket, részt kell venni a kormányzati propagandakampányokban, sőt akár be kell vetni a karaktergyilkosság gusztustalan fegyverét a Kedves Vezető bírálóival szemben. Aki megfelel a hatalom elvárásainak, akinek erősebb a gyomra, mint a gerince, az gyors karrierre számíthat. Friss példa erre a közmédiumok összevont hírszerkesztőségének élére tegnap kinevezett 32 éves Papp Dániel esete, aki előtte a Daniel Cohn-Bendit sajtótájékoztatójáról készített és meghamisított riporttal hívta fel magára a figyelmet.

Téveszme:
semmi meglepő nincs Papp Dániel kinevezésben... régebben elő volt készítve  (Szabó László, az MTVA kommunikációs igazgatója, az Index kérdésére válaszolva. A riporttal egyébként szerinte nincs semmi baj.)

A valóság: Papp Dánielt nyilván nem konkrétan a botrányos riport jutalmaként nevezték ki főszerkesztőnek, ez már csak az időrend miatt sem lehet így. Nem is a riport ellenére, bár sokak szerint ez kizáró ok lett volna. Hanem éppen azért, mert ő hajlandó és képes ilyesmit csinálni. Nem most konkrétan, hanem általában.
 
Magyarázat: négy új főszerkesztőt neveztek ki a közmédiumok műsorait készítő alapítványnál, az egyikük Papp Dániel, aki egy héttel korábban meghamisította a Daniel Cohn-Bendit sajtótájékoztatójáról készített riportot. Az MTV videótárában még most is megnézhető tudósítás címe "Cohn-Bendit megfutamodott a kínos kérdések elől Budapesten" és azt sugallja, hogy az EP zöld frakciójának társelnöke nem felelt Papp Dániel kérdésére, sőt felállt és távozott, miközben a riporter még beszélt. A riporter egyébként azt kérdezte, hogy demokratikus értéknek tartja-e kiskorúak szexuális tárgyú megközelítését.

Csakhogy jött a lebukás: az Index birtokába került vágatlan felvételből kiderült, hogy a riport mindkét állítása hazugság. Cohn-Bendit hosszasan válaszolt a kérdésre, és  félórával később ment el a repülőtérre, mert indult a gépe.

Nem ez volt az elmúlt napok egyetlen olyan esete, amely fényesen (vagy inkább sötéten...) demonstrálta, milyen következményei vannak a hírkészítés összevonásának és a politika közvetlen felügyelete alá helyezésének. A köztévé fáradtságot és pénzt nem kímélve próbálta befeketíteni Bolgár Györgyöt is. Az újságírót a svéd PEN klub hívta meg, hogy tartson előadást a magyar helyzetről. Erre a nem túl jelentős eseményre az anyagi gondokkal küzdő televízió képes volt egy stábot kiküldeni, mintha előre tudta volna, hogy egy néző jó kis botrányt rendez majd.

Elképesztő és elkeserítő, hogy a közmédiumok vezetői utólag mentegetik, sőt teljesen megfelelőnek minősítik ezt a két nyilvánvalóan tendenciózus és Cohn-Bendit esetében primitív módon meghamisított riportot. Véleményüket olvasva és látva káderpolitikájukat, biztosak lehetünk benne, hogy lesznek még ilyen botrányos riportok a köztévében.

Bár semmi kedvem hozzá, kénytelen vagyok röviden kitérni Cohn-Bendit állítólagos pedofíliájának ügyére is, mert mérget vehetünk rá, hogy a kommentelők jó része ezzel fog előhozakodni. Itt most nem tudjuk majd eldönteni, mi igaz a vádakból, néhány dolgot azonban mégis leszögezhetünk.

Először is a magyar sajtóviszonyok megítélése szempontjából teljesen mellékes, hogy a zöld fenegyerek simogatott e gyerekeket. Ha ne adj isten bebizonyosodna a pedofília vádja, attól sem a médiatörvény nem lenne jobb, sem a riporthamisítás etikusabb és szakmailag elfogadhatóbb. Különben is, nem azért támadják Cohn-Benditet nemtelen eszközökkel, mert pedofil, hanem mert szembe mert szállni a Kedves Vezetővel.

A pedofilia vádja egyébként szerintem nagy valószínűséggel teljességgel megalapozatlan, ugyanis senki soha nem jelentette fel, soha nem marasztalta el sem a rendőrség, sem a bíróság, a vádlók a zöld politikus egy polgárpukkasztónak szánt könyve néhány idióta mondatára hivatkoznak. Azt sem gondolom, hogy egy jelentős európai frakció vezető tisztségbe választotta volna, ha érdemben ilyen súlyos váddal támadható lenne.
 

Szólj hozzá!

Címkék: cenzúra hazugság cohn bendit

Április 4.: felszabadulás és megszállás

2011.04.04. 00:43 nocenz_Ura

A rendszerváltás óta képtelenek vagyunk a helyére tenni április 4-ét, pontosabban azt, amit ez a többé-kevésbé önkényesen jelképesnek választott nap képvisel. Kemény viták folytak, hogy akkor ez most tényleg felszabadulás volt, vagy inkább megszállás. Mások olyan nyakatekert kifejezések bedobásával próbálták elvágni a gordiuszi csomót, mint a megszabadulás. Megint mások arról beszéltek, hogy egyeseknek egyértelműen felszabadulás volt, másoknak inkább megszállás – sajnos erre a megosztó tévútra tévedt még Sólyom László is. Pedig a megoldás pofon egyszerű.

Téveszme:
április 4., vagyis az, hogy a szovjet csapatok és szövetségeseik kiszorították az ország területéről a náci német haderőt, felszabadulás volt, és punktum! Megszállás volt és punktum! (Nem kívánt rész politikai szimpátia alapján törlendő...)

A valóság: a felszabadulás és a megszállás egyáltalán nem egymást kizáró fogalmak, bizony előfordulhat, hogy egy történelmi esemény egyszerre mind a kettő.
 
Magyarázat: az ország igenis felszabadult a náci német megszállás alól és az őket kiszolgáló nyilas rémuralomtól. Az egész ország, nem csak egyesek. Egyúttal azonban kezdetét vette egy új megszállás, egy másik külső hatalom részéről, egy másik diktatúra kiépítését elősegítve.

A történelemben egyáltalán nem ritka, hogy valami alól úgy szabadul fel egy nemzet vagy egy ország, hogy ehhez külső segítségre van szüksége, és ez azonnal egy új megszállást eredményez. A viharos magyar történelemből is tudunk erre korábbi, ma már nem vitatott példát mondani. A Szent Liga a XVII. században kiűzte a török megszállókat az országból, de ez a felszabadítás azzal járt, hogy hosszú időre az egész ország a Habsburg birodalom része lett. A mondat mindkét fele igaz, nincs benne ellentmondás. Ez már szerencsére régen volt, nem kelt felesleges indulatokat reális értékelése.
 

Szólj hozzá!

Címkék: megszállás felszabadulás

Plagizált alkotmány

2011.04.03. 01:14 nocenz_Ura

Kiderült, hogy a Fideszalkotmány egy részét copy paste-tel átmásolták Gyurcsány embereinek tervezetéből. Tessék akkor most megmagyarázni a narancsos hívőknek, hogy a patás ördög volt a hiteles forrás. Na és az Artisjus? Csak a PC-kben szeretnek kutakodni, vagy erre a lenyúlásra is lecsapnak? Nem is ez azonban a lényeg, hiszen ez a hét műbalhéja, amivel a kormányzati marketingesek megpróbálják hitelteleníteni az alkotmányozást érő bírálatokat.

Téveszme:
a szocialisták minden kritikája hiteltelen és egyben lényegtelen is az alkotmányozás folyamatában azután, hogy kiderült, titokban ők is alkotmányt készítettek elő. (Szijjártó Péter, a Kedves Vezető személyes bullshit generátora)

A valóság: a mai hatalom bűnét, azt, hogy elfogadhatatlan módon készítenek alkotmányt, egyáltalán nem mentené, ha politikai ellenfeleik is így tettek volna korábban. Már egy 8 éves gyerek is szégyellné azt az óvodás szintű védekezést, hogy "de hiszen ők is rosszalkodtak". Ha az elődök elkúrták, az nem mentésség az új undokok elkúrására, sőt, súlyosbító tényező: tanulni illett volna mások hibájából.
 
Magyarázat: már az sem igaz, hogy most derült ki az első Gyurcsány kormány próbálkozásának ténye. Csak a tervezet tartalma és a narancsos alkotmányozók cikkely-átemelési buzgalma újdonság.

Maga Petrétei József, volt igazságügyi miniszter mondta el 2006 júniusában a Magyar Hírlapnak, hogy a minisztériumban egy szűk szakmai stáb elkészített egy kész szöveget, amit, ha rászánják magukat a pártok, fel lehet használni az alkotmányozásnál. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet pedig mint közérdekű adatot megpróbálta kiperelni a Gyurcsány-kormányból a dokumentumot, de 2007-ben másodfokon is elvesztették a pert. Arról, hogy ez a tervezet létezett, 2006 óta tudni lehetett. Arról is, hogy szerettek volna alkotmányozni, hiszen akkor már évek óta tárgyaltak erről a pártok.

Az viszont már nem igaz, hogy a szocik titokban alkotmányt akartak volna keresztülverni, hiszen nem alkotmányoztak. A tervezetet nem is tárgyalta a kormány, bizonyára azért, mert rájöttek, hogy a politikai helyzet nem alkalmas az alkotmányozásra, 2006-ban ugyanis lehetetlen lett volna bármilyen konszenzust kialakítani a pártok között.

Vagyis a minisztériumban készített szöveg egy előkészítő szakértői javaslat maradt, hivatalos nyelven egy "döntés megalapozására szolgáló adat", ami soha nem került a parlament elé. A Hírszerzőnek azt mondta egy akkori kormányzati tisztviselő, hogy "elvi okok miatt" nem hozták nyilvánosságra a dokumentációt. "Nem akartunk titkolózni, de ha közzétesszük, akkor onnantól kezdve minden döntés-előkészítő, a kormány által el nem fogadott anyagot publikálnunk kellett volna, ami lebénítaná a közigazgatást." Így látta ezt a bíróság is, ezért utasította el a TASZ keresetét.

Az viszont felettébb érdekes, hogy a Fideszalkotmány készítőinek köréből valahogy éppen most szivárog ki a Gyurcsány féle terv szövege a tőlük nem is olyan távol álló lapokhoz, amikor zajlik a fülkeforradalmi alaptörvény készítése és tartani lehet a tiltakozások hullámától...

Azt is sokan felvetették, hogy a "vörös" és a "narancsszínű" tervezet közötti tartalmi átfedések mindkét oldalnak kínosak lehetnek. A Hírszerzőnek azt mondta a Petrétei-féle tervezet kidolgozásában részt vevő egyik szakember, hogy a két szöveg inkább jogtechnikai részletekben, mint "a nagy horderejű politikai kérdésekben" azonos.

A különbségeket jól jelképezi, hogy a Petrétei-féle tervezet rövid preambulumában történelmi hagyományként hivatkoznak a Szent Koronára, a mostani tervezet terjengős  előszavában pedig kvázi jogforrásként, mint az ország alkotmányos állami folytonosságának szimbóluma jelenik meg.
 

3 komment · 1 trackback

Címkék: fidesz gyurcsány plágium alkotmány

A jövő felélése elkezdődött

2011.03.27. 20:32 nocenz_Ura

A Kedves Vezető kormánya a rövid távú mozgástér növelése érdekében eddig számos olyan lépést tett, ami a jövőnk lenullázásával jár, hogy mást ne említsünk, megtörtént a nyugdíjreform hosszú távon katasztrófával fenyegető visszacsinálása, most azonban egyetlen kérdésre térek ki, az innováció ellehetetlenítésére. Erről ugyanis friss, mellbevágó személyes élményeim is vannak.

Téveszme:
az Új Széchenyi Terv szerint az a cél, hogy Magyarország „innovációs teljesítménye az évtized közepére érje el az EU átlagos innovációs teljesítményét”. A kormány ezen dolgozik.

A valóság: a kutatás-fejlesztés, az innováció támogatását gyakorlatilag teljesen megvonták, itt is mindent a rövid távú költségvetési megtakarításnak rendeltek alá. Átalakítások, átnevezések örve alatt megszabadultak a szakértők jelentős részétől és leépítették a civil ellenőrzést – ezen a területen is centralizáltak, a kormány dönt majd mindenről.
 
Magyarázat: a múlt héten kurátorként részt vettem egy olyan alapítvány kuratóriumi ülésén, amelyen a vezetőség beszámolt az elmúlt egy év gazdálkodásáról. Az alapítvány azzal foglalkozik, hogy gazdasági társaságoknak nyújt szakértő segítséget a fejlesztésekhez, innovációs tevékenységükhöz. Nos, az elmúlt egy év siralmas eredményt hozott, az amúgy is nehéz piaci helyzetben a pályázati pénzek kifizetésének befagyasztása gyakorlatilag ellehetetlenítette a kutatásokat és a fejlesztéseket. Nem ez lepett meg, erre számítottam.

Ami megdöbbentett: a Nemzeti ÁVH-t (NAV, született APEH) is bevetették, hogy a már korábban innovációra fordított pénzeket is elkobozzák a cégektől, büntetésekkel és kamattal súlyosbítva. Kiszálltak ugyanis az alapítványhoz egy átfogó ellenőrzésre, majd miután mindent rendben találtak, elvitték az ügyfelei listáját. Majd sorban végigellenőrizték az ügyfeleket és mindenkit utólagos befizetésre köteleztek, büntetési tételekkel és kamattal. Amivel egyrészt ellehetetlenítették az alapítványt a piacán, másrészt nehéz helyzetbe hozták a fejlesztő cégeket, az esetleg folyamatban lévő több éves fejlesztéseket pedig hazavágták.

Volt, akit azzal az indokkal büntettek, hogy az innovációs tevékenységének tartalma nem felel meg mindenben az OECD szabványoknak, akinél viszont mindenben megfelelt, annak azt mondták, hogy az nem számít, nincs benne a magyar törvényben, ők mérlegelnek. Az is előfordult, hogy közölték a céggel, ők mindent jól csináltak, az alapítvány tévedése miatt kell fizetniük, azt javasolják, ezt a pénzt pereljék le az alapítványon (amelynél a korábbi vizsgálat egyébként mindent rendben talált...).

Vagyis teljesen egyértelmű, hogy csak a Nemzeti ÁVH bevételének a növelése volt a cél, minden más csak ürügy ehhez. A helyzetet súlyosbítja, hogy az ellenőrök személyesen érdekeltek a pénzbehatásban, bónuszuk a beszedett összegtől függ.

(Hogy mindenki értse: a cégeknek innovációs járulékot kell fizetniük az adóhatóságnak, ennek összege nem kevés, az iparűzési adó alapja * 0,3 %. Ezt azonban csökkenteni lehet az adózó saját kutatás-fejlesztési tevékenységének közvetlen költségével, illetve a saját tevékenységhez közhasznú szervezettől vagy nonprofit kutatóhelytől megrendelt kutatás-fejlesztési tevékenység költségével. Az adóhatóság elvileg az OECD módszertani kiadványát, a Frascati kézikönyvet veszi alapul annak eldöntéséhez, hogy az elszámolt tevékenység valóban K+F tevékenységnek számít-e.)

Mindez csak csepp a tengerben. Úgy hírlik, országosan ez megy.

A Műszaki Egyetemen dolgozó ismerőseim is arról panaszkodnak, minden leállt, van, ami végleg elúszott, mert lényegében a kormányváltás óta visszatartják a pályázati pénzek kifizetését. Ezt a kisebb műhelyek és az állítólag kedvezményezett kis és közepes cégek nehezen élik túl, hiszen utófinanszírozásról van szó, a pénzt ők már sokszor elköltötték. Fejlesztőbázisok mennek tönkre.

A Nemzeti Kutatási Technológiai Hivatal honlapján az volt olvasható, hogy "2010. 06. 29-én 17 órától átmenetileg nem fogad el pályaműveket". Ez az "átmeneti" állapot azóta is tart, csak a hivatal nevét változtatták meg közben, most éppen Nemzeti Innovációs Hivatal.

Az új pályáztatási rendszerből egyébként kiiktatták a civil kontrollt, a bírálóbizottságokba az új jogszabályok szerint már nem kell szakmai és civil szakértőket bevonni. Ugyanez a helyzet az utólagos ellenőrzést végző monitoring bizottságokkal. A szakértők és a civilek helyett kizárólag a kormány bürokratái döntenek.

A tavalyi meg jórészt az idei év kárba veszett az innováció szempontjából, az elvesztegetett időt nem lehet majd pótolni. Sem a szélnek eresztett szakértőket, sem a bedőlő műhelyeket.
 

Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság fidesz innováció fejlesztés megszorítás adó

Ne kívánd politikai ellenfeled halálát!

2011.03.25. 16:26 nocenz_Ura

A tegnapi nap negatív szenzációja Wittner Mária parlamenti kirohanása volt: az alkotmány vitájában Horn Gyula halálát kívánta. Tudjuk korábbi nyilatkozataiból, hogy nem különösebben művelt és higgadt, azt is tudjuk, hogy nehéz sorsa volt. ’56 utáni meghurcolása miatt még érthető is, ha elveti a sulykot, az igazi kérdés, hogy a parlamentbe őt beültető Fidesz miért mentegeti. És mire jó az indulatok folyamatos korbácsolása, ami persze mára rémes eredménnyel jár. Az internetes kommentelők jelentős része már azt hajtogatja, hogy igenis dögöljön meg a volt kormányfő, meg az összes komcsi (ezrek, tízezrek, esetleg százezrek halálát kívánják...).

Téveszme:
itt egy kegyetlen megtorlásba és diktatúrába torkolló szabadságharc túlélőinek egymás közötti vitájáról van szó (a Fidesz-frakció sajtóosztálya által az MTI-hez eljuttatott közlemény a Wittner-ügyről).

A valóság: nehéz persze ezt a konkrét ügyet vitának értelmezni, hiszen Horn évek óta meg sem szólalt. Nem is ez a fontos, hanem a közélet hiszterizálása, az, hogy a verbális erőszak lassan már 20 éve fokozódik. Csurkáék kezdték, aztán mindenki kivette belőle a részét, de a Fidesz kapcsolta össze hatékonyan politikai ellenfelei démonizálását a modern, tömegmédiára és marketingre alapozott politizálással. Aki nincs velük az ellenük, sőt a haza, a nemzet ellen. Aki nem ért egyet a Vezér éppen aktuális (amúgy gyakran változó) véleményével, magyarán eltér a Párt vonalától, az nemzetáruló, azzal szemben bármi megengedhető. A politikai ellenfélnek számos nyilatkozat szerint rabláncon, a Dunában, vagy kötélen a helye...
 
Magyarázat: a Fidesz-alkotmány parlamenti vitájában az a bizarr helyzet állt elő, hogy egy szélsőjobboldali képviselő kérte számon a demokratikus játékszabályok betartását a Fideszen. Amit a kormánypárt művel, az még a jobbikos Novák Előd szerint is sok – na, remélem voltak a fideszes padsorokban olyanok, akik erre süllyedni kezdtek szégyenükben. Novák Előd azt mondta, hogy a választásokon a kormánypártok nem kaptak felhatalmazást az alkotmányozásra, mert az nem szerepelt a programjukban és a támogatottságuk 53 százalékos volt. Szerinte nem véletlen, hogy eltörölték az új alkotmány előkészítésének négyötödös korlátját.

"Fájó kimondani, de kimondom mindannyiszor, hogy Horn Gyuláék komolyabban vették a nemzeti együttműködést, mint Önök, akik oly sokszor használják ezt a kifejezést" - jelentette ki Novák Előd.

"Köszönöm szépen Önnek, hogy Horn Gyulát a nemzet nagy királyának kiáltotta ki. Ha nem tudná, Horn Gyula hóhér volt. Hóhér volt a javából" – válaszolt erre Wittner Mária. Majd így folytatta: "és most pontosan a miniszterelnökünknek a jóvoltából, az Önök, az én adómból és mindenki adójából, de emberségből, már három éve ott kezelik és ott vergődik a Honvéd Kórházban, mert képtelen meghalni".

Ez nemcsak gusztustalan, hanem ráadásul nem is érdemi válasz Novák Elődnek, aki nem dicsőítette Horn Gyulát, hanem az alkotmányozás módját kifogásolta. Éppen azt fejtette ki, hogy Orbánék átléptek egy olyan határt, amit még Hornék sem, pedig nekik is megvolt a 2/3-uk. Ha Wittner ’56-ban tényleg a demokráciáért harcolt, akkor ebben az ügyben nem Hornon, hanem Orbánon kellene köszörülnie a nyelvét.

A konkrét eset azonban csak a jéghegy csúcsa, már korábban ki akarta a Fidesz-kormányzat tenni a kórházból Horn Gyulát, azaz egy évek óta súlyos beteg, talán már haldokló emberen akartak bosszút állni. Mint arra Wittner Mária is utalt, ezt végül Orbán akadályozta meg. 

Konkrétan a Honvédelmi Minisztérium vezetése akarta kitenni decemberben a kórházból az egykori szocialista miniszterelnököt, de Orbán Viktor ezt felülbírálta. Nyilván átlátta, hogy túlbuzgó híveinek akciója visszaütne a kormány hazai népszerűségére, a németeknél pedig biztosan kiverné a biztosítékot.

Horn Gyulát 2007. szeptember 16-án vitték be az Állami Egészségügyi Központba, ahol egy őrökkel és kamerákkal védett VIP-teremben fekszik. Állapotáról teljes hírzárlatot rendeltek el a család kérésére, de azt tudni, hogy valamilyen agyi betegsége van – a találgatások szerint Alzheimer-kórban szenved.

A folyamatos ellenséggyártás, a karaktergyilkosságok, a politikai ellenfelek démonizálása egy idő után ilyen torzulásokhoz vezet és alapból nem egyeztethető össze a modern demokráciával. A demokraták ugyanis egyszerűen győzni akarnak a választáson az ellenfeleikkel szemben, akikről tudják, hogy sokszor együtt kell majd velük működni. Nem az a céljuk, hogy politikailag, emberileg, ne adj isten fizikailag megsemmisítsék őket.

Ez egy lejtő, aminek a végén horror van. Lehet folyamatosan kötelet emlegetni, mint Kövér, aztán majd valaki képes lesz és komolyan veszi. Márpedig a kormány politikájának szerves része, egyelőre hatékony eszköze az ellenségnek titulált versenytársak lejáratása mellett az egyes kisebbségek vagy társadalmi csoportok bűnbakká minősítése, a generációk vagy a társadalmi rétegek egymásnak ugrasztása is.
 

2 komment

Címkék: fidesz orbán viktor wittner mária alkotmány horn gyula

Én vagyok Orbán Viktor főnöke

2011.03.19. 15:51 nocenz_Ura

Meg az összes többi balfék politikusé, Lézer Janitól Fletóig bezárólag. Bajnai Gordoné már nem, mert ő (átmenetileg?) kivonult a politikából. Én ugyanis magyar állampolgár vagyok. Mivel adófizető is vagyok, én is finanszírozom őket. Persze nem egyedül, azt nem is győzném, hanem majd’ 10 millió sorstársammal együtt.

Téveszme:
itt sajnos két téveszme is erősíti egymást. Egyrészt a politikusok hajlamosak azt hinni, hogy felkent vezetőként felette állnak a nyájnak, hogy őket Isten, a Gondviselés vagy a Történelem bármely más ura, esetleg saját zsenialitásuk predesztinálta a hatalom gyakorlására. Ezért aztán szerintük nekik mindent szabad és minden jár nekik, a nokiás doboztól a kétszeres költségtérítésen át az Audi S8-ig. Másrészt a nép el nem hanyagolható része, sőt momentán nálunk túlságosan nagy része hajlamos ezt be is szopni. Egyenesen elvárják, hogy valaki felettük döntsön a sorsukról. 

A valóság: ha nálunk (ma még?) köztársaság van, ha ez még demokrácia és jogállam, akkor erről szó sem lehet. Akkor a politikus a nép fizetett szolgálója, az állampolgárok pedig valódi citoyenek.
 
Magyarázat: ez most kivételesen egy olyan bejegyzés, amely nem igényel hosszas magyarázatot. Ha valaki a fentiekből sem érti, miről is van szó, az csak a főkolompost követő bégető nyáj tagja lehet.

Amúgy a latin eredetű miniszter szó is eredetileg az jelenti: szolga. (Hasonló az eredete egyébként a ministráns szónak is...)

Szóval kéretik vagy hagyni a fenébe az egész alkotmányozást, vagy olyan alkotmányt elfogadni, amely azt fejezi ki, hogy a nép az úr. Nem a Párt és nem is a Vezér.
 

u. i.: már kitettem ezt a bejegyzést, amikor szembesültem vele, hogy Lézer Jani váratlanul tökéletesen aktuálissá tette a posztot. A Fidesz frakciójának és Audi rajongói klubjának vezetője ugyanis nyíltan kifejezte megvetését az egyszerű szavazók és adófizetők iránt. Hódmezővásárhely polgármestere a városi közgyűlésén pökhendien azt vágta a szemünkbe, hogy "akinek nincs semmije az életben, az annyit is ér."

Nos, letagadni nem lehet, mert felvétel készült róla, kimagyarázni sem igen. Mert Lézer Jani ezzel nem a munka becsületét zengte. Ebben az országban, ahol nem azért küzdenek az emberek, hogy jól spekuláljanak a devizájukkal és akkor a gyermekük jó parti legyen, hanem a puszta megélhetésért és – ha már a magát különbnek érző  politikus szóba hozta a devizát – a törlesztő részletek előteremtéséért.


 

 

2 komment · 1 trackback

Címkék: politikus demokrácia orbán viktor alkotmány lézer jani

Brüsszel nem Moszkva, monsieur Orbán

2011.03.15. 23:57 nocenz_Ura

Ünnepi beszédében a Vezér párhuzamot vont Bécs, Moszkva és Brüsszel között, mondván, nem tűrjük, hogy onnan diktáljanak nekünk. Ez nem csak vaskos téveszme, hanem súlyos diplomáciai baki is, elvégre most éppen Magyarország az EU soros elnöke: azt is mondhatjuk, hogy az elátkozott Brüsszel megszemélyesítője momentán maga Orbán Viktor.

Téveszme:
nem tűrtük, hogy Bécstől és Moszkvától diktáljanak a magyaroknak. Most sem hagyjuk, hogy Brüsszelből vagy bárhonnan bárki is diktáljon nekünk. (Orbán Viktor)

A valóság: a 1848-ban Bécs, 1945-ben és 1956-ban Moszkva erőből diktált, alávetettségünk külső kényszer volt. Az Európai Unióba viszont önként és dalolva léptünk be, minden komolyan vehető párt megszavazta a csatlakozást (a Fidesz is), az istenadta nép pedig népszavazáson szentesítette azt. Mint minden közösségben, az Uniónak is vannak – közösen elfogadott – szabályai, amelyek minden tagra érvényesek. Aki ezeket nem akarja betartani, az kiiratkozik a klubból.
 
Magyarázat: ha fociról lenne szó, már bundára gyanakodnék, hiszen a csapatkapitány sorozatban lövi az öngólokat.

Mert az lehet, hogy a hívek itthon üdvrivalgással és  hosszú tapssal fogadták a gaz külföld elleni kirohanásokat, az IMF elleni szabadságharctól kezdve Brüsszel leszólásáig, de abban biztosak lehetünk, hogy ezek a fordulatok nem arattak osztatlan tetszést külföldön. Márpedig tetszik, nem tetszik, globalizált világban élünk és rá vagyunk utalva az Unió segítségére.

Azt meg végkép nem értem, miért kellett még belerúgni a németekbe is, mondván, hogy a kommunizmus és a fasizmus kiagyalói között egyetlen magyar sincs, így azok a nemzetek igazán ne kritizáljanak minket, akikről ez nem mondható el. Na ja, jobb, ha szegény Merkel kancellár meghúzza magát, elvégre Marx és egy csomó náci is német volt... Hát, én nem fogadnék arra, hogy Berlinben Orbán népszerűsége mostanság az eget verdesi...

A sors iróniája, hogy a Brüsszelt gyalázó beszéd azon a napon hangzott el, amelyen a magyar soros elnökség első komoly sikerét könyvelhette el. A tagállamok pénzügyminiszterei a vita magyar moderálása mellett végre politikai megállapodásra jutottak az euróövezet pénzügyi stabilitását segítő hat jogszabályról. A lényeg, hogy Brüsszel az új közösségi jogszabályok végleges jóváhagyása után az eddigieknél szigorúbban ellenőrizheti, hogy az egyes tagállamok ésszerű gazdaságpolitikát folytatnak-e. Ha nem tartják be a költségvetési szabályokat, a tagállamok komoly pénzbüntetést is kaphatnak – ha úgy tetszik, Brüsszel diktálhat majd.
 

Szólj hozzá!

Címkék: merkel európai unió orbán viktor brüsszel

Nem az Európai Parlament hazudik, hanem a Fidesz

2011.03.12. 18:10 nocenz_Ura

A Fidesz EP képviselői csoportja azt állította, hogy az Európai Parlament hazug határozatot fogadott el, amikor elmarasztalta a magyar médiatörvényt. Mert állítólag figyelmen kívül hagyta a törvény hétfői módosítását. Ez nem csak a stílusa miatt érthetetlen: arra nem gondoltak, hogy elég elolvasni, mi is van a határozatban, hogy kiderüljön, ez nem igaz? Hogy a Fidesz hazudik? (Persze, a magyar tévéhíradók jó része csak a fideszes reagálást ismertette, magát az EP állásfoglalást nem. Ha úgy veszem, ezzel meggyőzően illusztrálták, mi is a baj a törvénnyel...)

Téveszme:
a baloldali frakciók hazug határozatot fogadtak el a magyar médiatörvényről az Európai Parlamentben (a Magyar Néppárti Képviselőcsoport közleménye). Csak a boszorkányüldözés folytatódik, a határozatban egyetlen szó sincs az Európai Bizottság és a magyar kormány megállapodásáról, a kormánynak a határozat miatt nem kell semmit sem tennie (Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár).

A valóság: az EP nem hagyta figyelmen kívül a médiatörvény módosítását, sőt hosszasan értelmezte. A lényeg, hogy jó irányban tett lépésnek tartja, csak messze nem elégségesnek. Mert például nem oldja meg azt a helyzetet, hogy egy pártelkötelezett hatóságnak túlzott hatalma van. Ezért sürgeti a további egyeztetéseket és módosításokat, a médiatörvény sürgős felülvizsgálatát. Azt is, hogy az Európai Bizottság elvi szinten is foglalkozzon a sajtó kérdésével.
 
Magyarázat: már csak azért is érthetetlen a módosítások figyelmen kívül hagyására történő hamis hivatkozás, mert a múltkor éppen az utolsó pillanatban az európai médiaügyi biztossal kötött megállapodás miatt napolták el a vitát és a szavazást. A határozati javaslatot beterjesztő frakciók pedig éppen ezért alaposan átírták a szöveget.

Az sem igaz, hogy a baloldali frakciók fogadtak el határozatot. Az EP fogadott el egy határozatot, mégpedig meggyőző többséggel (316:264 arányban, 33-an tartózkodtak). Amit nem csak a baloldali frakciók (a szocialista-szocdem és a radikális baloldali), hanem a zöldek, a liberálisok, sőt szép számmal néppárti, tehát jobboldali képviselők is megszavaztak.

Az is szép kövér téveszme, hogy az EP határozatait nem kell komolyan venni, mert nincs kötelező hatálya a nemzeti kormányokra, a magyar kormánynak nem kell semmit sem tennie. A jog betűje szerint valóban semmire sem kötelez, de a politikai realitás mást diktálna. Elvégre arról van szó, hogy az európai politikai erők többsége szerint igenis még módosítani kell, nem is kicsit, a médiatörvényen. Mert az szerintük nem európai, nem felel meg az Unió alapjogi chartája szellemének.

Az Európai Parlamenten kívül számos más szervezet is így látja, például az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a legtöbb nemzetközi szakmai szervezet. Az EBESZ is azt hangsúlyozta, több módosítás kell, mert még mindig vissza lehet élni a törvénnyel.
 

Szólj hozzá!

Címkék: fidesz cenzúra hazugság médiatörvény

Elkúrták az alkotmányozást

2011.03.09. 23:59 nocenz_Ura

Az új magyar alkotmány sajnos nem a nemzet egységét fogja kifejezni, vagy pláne erősíteni, mint azt láttatni kívánják alkotói, hanem újabb frontot nyit, még jobban megosztja a hazai közvéleményt. Ez akkor is így lenne, a szövege ideális lenne (messze nem az...), mert megalkotásának és elfogadtatásának kizárólagosságra törekvő, a korábbi konszenzust felrúgó, pökhendi módja már önmagában is kizárja, hogy betöltse valódi hivatását.

Téveszme:
a Fidesz kétharmados felhatalmazást kapott az alkotmányozásra, ezzel kötelessége élni. Az ellenzék távolmaradása csak egy lábjegyzet lesz az alkotmány elfogadásának rögös útján (Gulyás Gergely, az alkotmányt előkészítő eseti parlamenti bizottság fideszes alelnöke).

A valóság: demokráciákban konszenzussal, a szakértőkkel, a társadalmi érdekcsoportokkal és az őket képviselő politikai pártokkal folytatott hosszas egyeztetéssel szoktak alkotmányt szövegezni, nem erőből. Nem úgy, hogy a hatalmon levő párt elnöksége titokban fogalmazza meg a szöveget, amelyet majdnem végleges formába öntéséig még a kormánypárti képviselők előtt is titkolnak. A parlamenti szavazógép meg majd nyilván átnyomja rohamtempóban, már annak is örülhetünk, hogy nem egyéni képviselői indítványként nyújtják be.
 
Magyarázat: az, hogy az ellenzék nem akar részt venni az alkotmányozási folyamatban a konszenzus felrúgása után érthető, az LMP találó kifejezésével élve, nem akarnak biodiszletek lenni. Az is érthető, hogy Lézer Jani és társai hiába hívják őket, ha az invitálás újbeszélből magyarra fordítva valahogy azt jelenti: gyertek,  mondjátok el a véleményeteket, de úgy is minden úgy lesz, ahogy mi akarjuk, oszt jó napot.

Az eredendő bűnt ugyanis már elég régen elkövették, amikor a hatalom átvétele után nem sokkal megváltoztatták az alkotmányozás korábbi szabályát.

A Horn kormánynak is megvolt a "kétharmados felhatalmazása", de önkorlátozó módon nem élt vele, hanem négyötödhöz kötötte az alkotmányozást. Érdekes módon, ezzel egyetértettek az akkori ellenzéki pártok, például a Fidesz és a KDNP. Orbán Viktor sem tiltakozott, hogy kedves Horn Gyula, kétharmados felhatalmazásod van, kutya kötelességed alkotmányt elfogadni, akkor is, ha mi nem értünk vele egyet. Na ezt a korlátot törölték el, hogy lényegében egyetlen politikai erő, minden kompromisszum és egyeztetés nélkül, egymaga dönthessen.

Arra sem árt újfent emlékeztetni, hogy bár ezt folyamatosan ködösítik, a kétharmad az csak a parlamenti mandátumok kétharmada, ami jórészt a torzító választási rendszernek köszönhető. 52,7 % szavazott a Fideszre. Ez pedig alig több mint egyharmada a szavazásra jogosultaknak.

Számos komoly gond van azonban az alkotmány tervezet tartalmával is.
Mivel ezt csak nemrég hozták nyilvánosságra, csak az első benyomásaimat pötyögöm le a klaviatúrán.

A preambulum/előszó/Nemzeti hitvallás/Nemzeti nyilatkozat, azaz az alkotmány emelkedettnek szánt bevezetője markánsan egyetlen politikai tábor ízlését tükrözi, Istennel, Szentkoronával és aktuálpolitikai felhangoktól sem mentes ideologikus történelem magyarázattal.

Az állam hivatalos neve Magyarország lesz. Az persze igaz, hogy Magyarország mindig is Magyarország volt, Szent István és Kádár János alatt is, sőt a török hódoltság idején is, de az alkotmány nem az országról, hanem az államról, az államformáról szól. A hivatalos megközelítés egyrészt kifejezi a Vezér már korábban kinyilvánított megvetését a köztársasággal szemben, másrészt azt a kelet-európai jobboldalon elterjedt felfogást, amely keveri az országot és a nemzetet az állammal, illetve a nemzet tagjait az állampolgárokkal.

Gond az is, hogy egy lecsupaszított, lerövidített alkotmány készül, amely számos kényes kérdést áttol később meghozandó sarkalatos törvényekbe. Ez azt vetíti előre, hogy most átmegy az alkotmány, aztán később már rá hivatkozva verik át a megütközést kiváltó részleteket. Legjobb példa erre az abortusz kérdése. Erről egy szó sincsen a tervezetben, de az rögzíti a magzatok élethez való jogát. Később majd biztos lesz egy civil szervezet, amely az alkotmánybíróságra meg, követelve az abortusz betiltását. Az alkotmánybíróság az alkotmány miatt majd nem tehet mást, mint hogy igazat ad nekik, a kormány meg majd mossa a kezeit: nem ő kérte, nem ő döntött...

Nyitott kérdés marad a határon túli kettős állampolgárok szavazati joga, sőt tágabb értelemben a választási rendszer.

Az alkotmánytervezet közvetett módon rögzíti, hogy a homoszexuálisok (és velük élő gyermekeik) másodrangú állampolgárok. Kimondja ugyanis, hogy a házasság csak nő és férfi között lehetséges. Ettől persze nem lesz kevesebb a homoszexuális, és jórészt ugyanúgy párkapcsolatban fognak élni, gyerekeket is fognak nevelni – csak joghátrány éri őket, például az öröklésnél.

A korábbi célozgatások, ígérgetések ellenére a szövegben benne maradt az Alkotmánybíróság hatáskörét csorbító tavalyi módosítás. Adó- és költségvetési ügyekben továbbra is csak korlátozott mértékben járhatna el a testület. És a parlament hatáskörébe kerül a testület elnökének megválasztását...

Megyünk előre az orbáni úton...
 

193 komment · 15 trackback

Címkék: fidesz köztársaság demokrácia alkotmány

Ezek megőrültek! Indulatból gazdaságpolitikát...

2011.03.05. 20:33 nocenz_Ura

Matolcsyt beszavaznám Kiszel Tünde helyére az Ezek megőrültek műsorba, ha még menne. Azért emelte a bankadót, mert megsértődött egy levélen? Mert nem úgy táncolnak a multik, ahogy ő fütyül? Ha valakinek voltak még kétségei a vezéri jobbkéz rátermettségét illetően, most már nem lehetnek.

Téveszme:
a kétharmados felhatalmazást élvező kormány végre megmutatja a nemzetközi karvaly tőkének, ki az úr a háznál! Fizessenek a gazdagok, főleg ha multik!

A valóság: sokba fog ez még nekünk kerülni. Sokkal többe, mint ami a meghosszabbított sarccal befolyik a költségvetésbe.
 
Magyarázat: az fn.hu értesülése szerint a kormány dühből hosszabbítja meg a banki különadót, mert az érintettek nemzetközi fórumokon tiltakoztak az adó miatt. Matolcsy az Orbán-csomag bemutatásakor jelentette be, hogy az ígéretek ellenére a jövőre is teljes összegű marad a sarc. A miniszter azon akadt ki, hogy 13 multinacionális cég levélben tiltakozott Brüsszelben a különadó ellen.

Az a legkevesebb, hogy a bankok szép lassan át fogják terhelni ezt a költségüket is az ügyfeleikre, mert ez "csak" annyit jelent majd, hogy végső soron máshonnan származik a plusz adóból a költségvetésbe befolyó pénz jó része, nem a "gonosz multiktól".

Nagyobb baj, hogy ez több okból is nettó bevételkiesést okoz majd a költségvetésnek. Először is visszafogja a gazdasági növekedést, mert a bankok nehezebben adnak majd hitelt a vállalkozásoknak. Tovább romlik a magyar kormány megítélése, megint csökken iránta a bizalom, hiszen kiszámíthatatlanul viselkedik és nem tartja be, amit legutóbb mondott. Lehet, hogy ez csak egy érzés, de sok pénzt visz el: hozzájárul a leminősítésekhez, a tőzsde stagnálásához, a magyar állampapírok esetében fizetendő magasabb kamatokhoz, a forint gyengeségéhez. Továbbá a bizalom hiánya miatt sok cég meggondolja majd, hogy itt fektessen be, ha meg már itt van, nagyobb eséllyel húz el keletre.

Az ember azt várná egy gazdasági csúcsminisztertől és a kormánytól, hogy gondosan mérlegel és hideg fejjel dönt, főleg ha sok pénzről van szó. A harag és a sértődés ezen a szinten is rossz tanácsadó...
 

3 komment

Címkék: gazdaság bank adó düh matolcsy

süti beállítások módosítása